Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

TANULMÁNYOK - ESSAYS - Vida, Mária: Die Philanthropie und die Rolle der Frauen in Ungarn

ÖSSZEFOGLALÁS Német földön született meg Johann Bernhard Basedow (1724—1790) eszméjeként, közvetlen irányítása alatt Dessauban a „Philantropinum" intézménye (1774—93). Nevelési rendszerében Locke és Rousseau tanításai helyet kaptak, irata: „Das in Dessau Philanthropinum, eine Schule der Menschenfreundscha.fr. A filantrópia fogalma később az emberbarátság értelmezéseként került be a szókincsünkbe. Az altruizmus az indusztrializmus korában a szociális kérdések kiéleződésével — a tudatos szociálpolitika távlati stratégiai céljai mellett — a gyors segítség, karitatív célok eszmei-morális háttereként jelentkezik. Európa történelmében az emberbarátság a keresztény embereszmény hatására válik a középkortól kezdve uralkodó eszmévé, amely akkor is érvényes, ha a gyakorlatban megsértik. A reneszánsz és a humanizmus, majd a felvilágosodás is követi ezt a nézetet. A segítés gondolata főként a női nem cselekvési körével azonosult, a nők biológiai predestinatio~)áva\ összhangban. A női gyengédség, az anyaság ösztönvilága érthetően kapcsolódik az altruizmushoz, a filanüópizmus intézményrendszerének kitöltéséhez. Vonatkozik ez a középkor betegeket, szegényeket ápoló nagyasszonyaira, csakúgy mint a felvilágosodás korában óvodákat, iskolákat alapító vagy sebesülteket ellátó asszonyelődökre, a hétköznapok e névtelen hőseire. Korunk európai társadalmi szokásai is az emberbaráti intézmények: óvodák, kórházak látogatását írják elő a kormányfőket kísérő feleségeknek kötelező protokollként. A történelmi Magyarország — a trianoni békeszerződés előtti (1918) határával — Közép-Európa részeként ütközőpontja Kelet-Európának és a Balkánnak. A több mint másfél évszázados török uralom alatt jelentős része a balkáni országokkal közös birodalomnak, annak politikai, gazdasági és kulturális hatásával együtt. Viszont az a tény, hogy Szent István megkoronázásával és az egyházalapítással a római katolikus Európa része, majd a protestantizmus legkeletibb bástyája lett, teljesen eltérő világnézeti elkötelezettséget jelentett az ortodox, majd a török hódítás eredményeként iszlám hitre tért Balkán népeihez képest. A középkor európai eszményeit a vallásosság mellett a szüzesség, az aszkézis és a szegények, betegek gondozása határozta meg. A keresztény erkölcs példamutatásában élen jártak a királyi család tagjai, így az ország első asszonyai és leányai az Árpádházból kerültek ki. Legnagyobb tisztelete a Thüringiába szakadt Arpádházi (németeknek: Thiiringiai) Szent Erzsébetnek (1207—1231) volt, aki főként a leprások gondozásában tűnt ki. Példáját követte testvérének, IV. Béla királynak leánya, a később szentté lett Margit (1242—1270), s több gyermeke (Jolán, Kinga). A mohácsi csata után, majd a királyi székhely, Buda elfoglalása után a török birodalom beékelődött Kelet-Európába, kettészakítva Magyarországot. Nyugat- és Észak-Magyarország Habsburg uralom alá került és létrejött a független erdélyi fejedelemség. A XVI—XVII. századi török hódoltság korában kialakult egy speciális magyar életforma, melynek központi alakja egyrészt a törökverő főúr, másrészt a gazdaságot irányító nagyasszony. A védekezésre berendezkedett végvári életforma a nyugat-európaitól eltérő embertípusokat férfi- és nőeszményeket teremtett. Érthető az is, hogy a török ellen sikeresen harcoló Hunyady János felesége, Szilágyi Erzsébet (+1483) személyében született meg az első nagyaszszony, aki a gazdaság irányítása mellett a politikában is szerepet kapott. Fiának, Mátyásnak királlyá választásához nemcsak az anyagi alapot teremtette meg, hanem az 1458-ban megkötött szegedi egyezmény politikai vezetője is volt. A XVI. századig az udvari kultúra jelölte meg a nemzeti kultúra irányát, alapjait. A török hódoltság és a Habsburg uralom megszüntette ezt az 500 éves hagyományt. A magyar királyi udvar szerepét a XVI— XVn. században az erdélyi fejedelemség vette át. Bethlen Gábor fejedelem magyar udvartartása útmutatója a főúri kastélyok szellemiségének, a gyulafehérvári udvar pótolta a királyné udvarát. A Kanizsai-család jelképe a kornak: a férfiak többsége Hunyady János oldalán elesett, Kámzsái Dorottya (+1532 k.) pedig eltemettette a mohácsi csatában elesetteket tisztelettel. Példát mutatott nevelt lányának Orsolyának, aki Nádasdy Tamás feleségeként a nyugati határ mentén, Sárvárott nyomdát, iskolát alapított és kinyomtatta az első magyar nyelvű Újszövetséget, Sylvester János fordításában. Ugyanitt a másik szellemi központ Németújvárott alakult ki Batthyány Ferenc bán felesége, Bánffy Kata jóvoltából. A familiäres (atyafiak) főúri udvarokban nevelték asszonyaink az ország nemes ifjait, lányait, gondoskodtak birtokaik igazgatásáról, gyógynövénykertjeikben gyógyítószereket, illatszereket állítottak elő, és szükségből — a közlekedési nehézségek stb. miatt —- doktorkodtak is. Mindezeket a