Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Az aszódi gyógyszertár története

AZ ASZÓDI GYÓGYSZERTÁR TÖRTÉNETE LENGYEL JÚLIA A mai Pest megye gyógyszerészeti emlékei között egyik legrégebbi adatunk Aszódra, a Galga mentén meghúzódó apró településre vonatkozik. Aszód még a század végén is csak 1876 lelket számlált. Az 1766-67. évből származó közigazgatási lajstromban, a megyei főorvos jelentésében a következőket olvashatjuk: Aszód mezővárosban működik Tesedik Sámuel, aki Novisolien (Besztercebánya) királyi városban Pirespicker Mátyás mesternél tanulta meg a gyógyszerész mesterséget, aki 1753. november 24-én ezt aláírásával és pecsétjével megerősítette. Ezzel együtt közli a nagyságos Podmanitzky uraknak kegyes tanúsítványát arról, hogy Tesedik az említett városban gyógyszerészeti gyakorlatot szerzett. Aszódon gyógyszerészi gyakorlatot folytat, (szerző fordítása)

1 Ugyanitt egy következő bejegyzés arról tanúskodik, hogy Tesedik Sámuel ekkor már 8 éve, tehát az 1750-es évek végétől működik „kicsiny gyógyszertárában, amely gondosan fel van szerelve jó és friss gyógyszerekkel, ott él az említett város földesurának, nagyságos Podmaniczky bárónak bőkezűsége jóvoltából és semmi más megállapított jövedelme nincs". Megjegyzendő, hogy a kéziratban részben Pirespicker, részben Pirespicker Mátyás gyógyszerész neve olvasható, míg más fonások ebben az időben a besztercebányai gyógyszerészek között Purzpichler Mátyás nevét említik 2

, valamint a jegyzőkönyvben Tesedik illetve Tezsedik név egyaránt előfordul. A későbbi Pest megyei gyógyszertári vizsgálati jegyzőkönyvek az aszódi patikáról sokáig nem tesznek említést. Sem a Podmanitzky család bőkezűsége, sem a kis lélekszámú település, még környékével sem volt elegendő egy patika fenntartása. Tesedik patikája is ugyanolyan sorsra jut mint a váci Kmoch patika. Évtizedekig nincs nyoma annak, hogy Aszódon gyógyszertár működött volna. A Podmanitzky család azonban a későbbiekben is szorgalmazza Aszódon egy patika létesítését. 1817-ben meleghangú ajánló sorokkal támogatják Glatz Gottlieb József patikárius kérvényét, melyet a nevezett 1818. év febr. 6.-án nyújt be a megyéhez, ebben ,Aszód mezővárosban Patikát állíthatni esedezik"? Ezzel kezdetét veszi egy évekre elhúzódó kenyérharc, mert a kérvénnyel azonos időben már febr.7-i dátummal Brandsch Mihály gödöllői patikus Glatz kérését megfellebbezi. Pest-Pilis-Solt Vm. kegyes uraihoz fordul, hogy Aszódon patikát ne engedjen állítani.

3 Glatz kérvényét Adonyi Mihály főszolgabíró a következő sorokkal küldi Forgó György megyei főorvosnak „a Nságos Földes Urasággal a Tárgyat közlettem, a fel állítandó Patikát a mint közönségesen óhajtya, ugy eránta mind a ki tehető kedvezésekkel lesz. Magában pedig a M .Városban legg inkább Mester Emberek és 'Zsidók lakván, ezek áltálján esedezve kívánják." Adonyi a következőkben azt írja, hogy Pest, Gyöngyös, Gyarmat és Vác egy napi járóföldre vannak, majd így folytatja: ,A Gödöllei filiális Patika azomban két mérföldnyi csupán fekszik Aszódiul, és tagadhatatlan, hogy Gödöllei Patikának a f.Eszt. 589.Szám alatt esedezve be nyújtott Nehézségei, kivált Jövedelmei kisebbítése eránt figyelmetességgel érdemeltetnék".'

1 1 PMLPPSVm Közig, idősz. lajstr. I. IV. 1—d 31, 1345 1766 2 Csippék J. Gyógysz. Közi. 1904. 124 p. 3 PMLPPSVm Nemesi Közgy. Jk. IV, 3-c/l 2389 1818. 4 1083 sz. 1818.