Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990)

ADATTÁR - DOCUMENTATIONS - Az aszódi gyógyszertár története

Forgó György a gödöllői patikus, Brandsch Mihály, kérésének lesz eleget azzal az indokkal, hogy a gödöllei patika már nem filiális, jövedelme oly kevés, jóllehet „a Herczegi Nagy Udvar jó ideig szokott ott mulatni, talán 1000 Recipére sem készit on'osságot esztendő által". A megye közgyűlése Glatz kérését még az év nov.l 1-én elutasítja.

5 Az aszódi patika ügye még évekig húzódik. Sikertelenül pályázik Fischer Sámuel pesti patikus is 1831 év júniusában Aszódra. Fischer júliusban elhalálozik, kérelme megszűnik.

6 1834-ben Kornitzky Miksa kér engedélyt arra, hogy Aszódon patikát nyithasson. Brandsch gödöllői patikus ekkor már nem él, de özvegye, — született Pongroff Rozália — 1835 év januárjában kérvényt nyújt be a megyéhez, hogy neki adjanak Aszódra patika engedélyt, majd márciusban Brandschné kérését megváltoztatja és fiók-patika nyitására kér engedélyt Aszódra.

7 Forgó György főorvos úgy nyilatkozik, hogy Aszódon nem elegendő egy fiók patika, s a következőkkel indokolja:, Aszód körzetében közel 30.000 ember él kiket jelenleg törvény ellenes chirurgusok látnak el gyógyszerrel, kívánatos, hogy Aszódon rendes patika legyen, vagy a Gödöllői patikus tegye át patikáját Aszódra, vagy engedélyezzék Kornitzky Miksának ki bizonyítványok alapján betsületcs, értelmes és elég tulajdon vagyonnal bíró, s e felett Principálisa Székely Károly Pesti Gyógy Szertáros ajánlja, hogy Aszódon egy patikát állíthasson".

8 Kornitzky Miksa 1804-ben a Szepes megyei Altváron született. Gyógyszerészmesteri oklevelét 1829. évben a Pesti Kir.Tudomány Egyetemen szerezte. Beszél magyarul, németül, deákul. Először a pesti Polgári kórházban dolgozott, majd segéd Miskolcon, Szarvason, Kisújszálláson, Cegléden, Gyöngyösön, majd újra Pesten Nemes Székely Károlynál. Az aszódi patika engedélyezésének érdekében a Podmaiútzky uraságok és Székely Károly is igéri segítségét.

9 Az 1835.évi ápr.28-án kelt, 12360 sz. intéző levél igazolja, hogy „Kornitzky Miksa Diplomatikus Patikárusnak megengedtetett, hogy nevezett helyen a fölséges földes Uraság meg egyezésével Patikát állithasson, oly óvás mellet, hogy a fenn álló Rendszabások értelmében szükséges szerekkel ellátva, minek előtte köz haszon vételre meg nyittatni hivatalosan meg vizsgáltassék".

10 Kornitzky „Magyar Király" néven nyitja meg patikáját, és mint a gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyvek igazolják a kornak megfelelő előírások szerint rendezi be, szereli fel és példásan vezeti, még arra is kiterjed figyelme, hogy könyvtárát „új és hasznos könyvekkel szaporítja". Aszód és környéke ekkor már valóban biztosította egy gyógyszertár megélhetését. Ezt igazolja, hogy 1840-ben Kornitzky már gyógyszerészmesteri oklevéllel rendelkező segédet és gyakornokot is tart. Segédje az erdélyi származású Lukáts Ágoston, gyakornoka az esztergomi származású Lehrer István. Mindketten 4 nyelven beszélnek, az ottani lakosság nyelvi összetételének megfelelően, természetesen latinul is. A latin abban az időb en a tanult emberek második nyelve volt." Kornitzkynak 1836-ban születik Miksa nevű fia, aki később szintén gyógyszerészi pályára lép és a pesti egyetemen 1865. évben szerzi meg diplomáját.

12 A patika első évei nem gondmentesek. Kornitzky alig nyitja meg patikáját, már 1837-ben pereskedni kénytelen, sőt bizonyos Majthényi Károly hagyatékát, - adósságai fedezése érdekében, - zárgondnok ság alá helyezteti.

13 A gyógyszertár 1859. évben kapja meg a reáljogot.

14 5 1083 sz. 1818. 6

3380 sz. 1832. 7 365 sz.1835. 8 878 sz. 1835. ' 12360 sz. 1835. 10 2931 sz. 1835. 1 OL Dep.San. 1773-1842 C. 66 Tétel 3. No. 560 1842u Oláh Gy.: Az eü. személyzet... 1875. Bp. 1876. 13 PML PPSVm Nemesi Közgy. Jk. IV. 3-c 4943 sz. 1837. 14 OL Statfialt. Abt. D 122 8545 sz. 28106 sz. 1859.