Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KÖNYVSZEMLE

Knappe. Joachim (red.): Beitrüge zur Hochschul- und Wissenschaftsgeschichte Erfurts. (Medizinische Akademie Erfurt, Bd. 21. 1987—1988). Leipzig. Johann Ambrosius Barth Kommissionsverlag, 1987. 391 S. 25 szerző tiszteleg Horst Rudolf Abe, az erfurti egyetem orvostörténész professzora előtt 60. születésnapján. A kötet szerkesztője és előszavának írója a jubiláns legnagyobb érdemének tudja be, hogy a gazdag irodalmi, tudományos és pedagógia tevékenysége mellett az orvostörténeti tanszéket, az „Orvosi Akadémiát", 1960 óta vezeti, amely így képes volt felzárkózni és az élvonalba emelkedni. A kötet szerzői az NDK neves orvostörténészei és egyetemi oktatói, saját szakterületük egy-egy részletkéruésén keresztül bepillantást engednek az Akadémia mindennapi életébe, a felső oktatás és nevelés problémakörébe. A város mindig sokat tett az Akadémia fejlesztése érdekében, amit a tanerők a város történelmének és az orvosképzés hagyományainak feldolgozásával bőven honoráltak. Különös értéket jelentenek a régi fotók, amelyek olyan kultúrtörténeti emlékek és épületek képét örökítették meg, amelyek a háború során megsemmisültek. Rákóczi Katalin Knuf, Astrid und Joachim: Amulette und Talismane. Symbole des magischen Alltags. Köln, 1984. DuMont Buchverlag. 194 p. ill. Régi témát dolgoznak fel a szerzők rendkívül élvezetes és széles kultúrtörténeti ismeretekre alapzó kis könyvükben. Az amulet szó az arab ,,hamalet"ből ered, ami eredetileg függőt, függeléket jelent. Később szélesebb értelmet nyert, amuletnek nevezünk minden olyan babonás eszközt, amelyekkel vagy mondásokkal ellátott, kőből, fémből, papírból, gyökérből vagy bármi más anyagból készült kis tárgyat, érmet, vésett követ, képecskét, amely megvédi azt, aki hordja minden baj, betegség, boszorkányság, szemmelverés stb. ellen. A talizmán nem sokban különbözik az amulettől, az arab „tilzam", varázskép szóból ered, s általában olyan kép vagy szobrocska, ami megvédi tulajdonosát a bajoktól és betegségektől, s szerencsét hoz neki. Astrid és Joachim Knuf az amulet és talizmán jelentésének és általános funkcióina' tisztázása után nagyjából időrendben sorraveszik azokat a kultúrákat, ahol ezek használata elterjedt volt, mindenkor megrajzolva a társadalmi, kultúrtörténeti hátteret. így, tárgyalják az egyiptomi, görög, zsidó, iszlám és távolkeleti, valamint régi keresztény kultúrákat, s az amuletek és talizmánok szerepét ezekben a vallásokban. Majd külön csoportosítva mutatják be a szerencsét hozó, a betegségek ellen védő. rontás — boszorkányrontás, szemmelverés stb. — ellen védelmet ígérő, végül a katasztrófák idején használatos amuleteket és talizmánokat. A vertikális és horizontális megközelítés alkalmas módszernek bizonyul a téma lehetőség szerinti teljes körüljárására. A kis formátumú, ízléses könyvet 102 ábra teszi gazdagabbá, közülük sok a színes tábla. Mind a téma elmélete iránt érdeklődő olvasó, mind a hasonló tárgyak gyűjtői kiválóan hasznos könyvet vehetnek kézbe. Az orvostörténelem, különösen a népi és mágikus orvoslás történetével foglalkozó kutatók is gazdag anyagot találhatnak e műben, melyet nem túl részletező, de a legmodernebb alapirodalmat felsoroló bibliográfia zár. Sz.latky Mária Konert, Jürgen: Theodor Brugsch. Internist und Politiker. Leipzing, 1988. S. Jirzel Verlag, BSB B. G. Teubner Verlagsgesellschaft Dr. Theodor Brugsch német orvos életrajzát tartja kezében az olvasó. Jürgen Konert könyve összefoglalja és eddig ismeretlen életrajzi adatokkal bővíti ki az 1978-as, Halléban megrendezett Brugsch—szimpózium anyagát. Theodor Brugsch édesapja neves egyiptológus volt. A szülői házban rendszeresen megfordultak a kor, a híres századvég tudósai, gondolkodói.