Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KÖNYVSZEMLE

A szerző sorra veszi a szakma Freud-ellenes érveit, közben szinte észrevétlenül végigelemezve az elmúlt évtizedek történeti munkáit, okosnak és érthetőnek állítja be a széles skálán megnyilvánuló ellenérzéseket — mert mit kereshet Clio a pszichoanalitikus díványán? —, ám sorra elegánsan meg is cáfolja azokat és kellő kritikával illeti a pszichoanalitikus módszer balul sikerült alkalmazásait. Gay az itt kifejtett elmélet gyakorlati alkalmazását többkötetes 19. monográfiájában kísérli meg (The Bour­geios Experience: from Victoria to Freud, 1984, 1986)... Bánóczy Erika Glenner. Richard A.: The dental office: A Pictorial history. Missoula/Montana, Pictorial Histories Publ. Co. 1984. 146 p. ill. Richard A. Glenner chicagói gyakorló fogorvos, számos fogászattörténeti cikk szerzője. Eddigi kutatásai­nak összegzése ez a könyv, amely a fogorvosi eszköztár fejlődéstörténetét mutatja be, címéhez híven gazdag képanyaggal. Végigkíséri a fogorvosi rendelő változásának a folyamatát a középkori, piactéri „műhelytől" a mai formájáig. Ismerteti a rendelő felszerelési tárgyainak — szék, műszertartó szekrény, világítás stb. — kiala­kulását. Áttekinti a fogorvosi műszerek fejlődését a 16. századi fogóktól, vésőktől a mai röntgenkészülékig, érdekes adalékokkal szolgálva az iparszerű műszergyártás megszületéséhez. A könyv természetesen nem öleli fel a fogászat teljes történetét. Szövegében és illusztrációiban is a 18—20. századi, észak-amerikai anyag hangsúlyos. A szerző célja nem a részletes elemzés, hanem egyfajta figyelem­felkeltés, népszerűsítés: megismertetni szakmája múltját kollégáival és pácienseivel is. Célját részben el is éri. Az olvasó, — a leendő páciens — bár nem válik a fogászat lelkes hívévé, mindenképpen megkönnyebbü­lést érez, hiszen nem kell már a múltbeli „kínzóeszközökkel" szembenéznie egy foghúzás alkalmából. Rózsa Gizella Gromer Johann: Julius Leopold Pagel (1851—1912). Medizinhistoriker und Arzt. Köln, 1985. 239 p. ill. (Kölner medizinhistorische Beiträge — Arbeiten der Forschungsstelle des Instituts für Geschichte der Medi­zin der Universität zu Köln. Bd. 38.) Az orvostörténetírás fontos alapművei Julius Leopold Pagel hatalmas irodalmi munkásságának egy-egy ál­lomásaként láttak napvilágot. A középkor orvostudományát feltáró művei, biográfiai lexikonai, bibliográfiái, orvostörténeti kézikönyvei mind adatszerűségükben, mind szemléletükben ma is helytállóak és nélkülözhetet­lenek a kutatók számára. Az orvostörténetírásban azt az irányzatot képviselte, amely összhangban volt az álta­lános történetírás korszerű követelményeivel és példát mutatott a későbbi orvostörténeti munkák elkészítésé­hez is. Pagel el tudta kerülni a túlzott specializálódást is az egyre növekvő mennyiségű ismeretet és adatot áttekinthető egységbe fogta össze. Orvostörténeti műveiben szerencsésen ötvöződött a gyakorló orvos szakmai tudása az általános kultúr- és szellemtörténeti tájékozottsággal. Csak elismeréssel adózhatunk Pagclnak, aki ilyen mennyiségű és minőségű szakirodalmi publikálás mellett még gyakorló orvosként és az orvostörténelem magántanáraként is tevékenykedett. Utóbbi minőségében egy sor kiváló orvostörténeti témájú disszertáció megírásában volt tanítványai segítségére. Johann Gromer életrajzából részletesen megismerhetjük Pagel életútját, személyiségét, szellemiségét, or­vosi, tanári és orvostörténetírói munkásságát. A szerkezetileg jól tagolt könyv több — különböző szempontú — bibliográfiát közöl Pagel írásairól, valamint az életrajz megírásához felhasznált szekundér irodalomról. Né­hány fénykép és grafikon teszi szemléletesebbé a kiadványt. Kapronczay Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents