Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 121-124. (Budapest, 1988)

KÖNYVSZEMLE

A kötetet a témakör további kutatását eló'segító' bibliográfia zárja, a megjelenés évének sorrendjében. Itt kell megemlíteni, hogy minden egyes tanulmány bó'séges irodalmi hivatkozást is tartalmaz. A kiadványt a gazdag illusztrációs anyag teszi különösen élvezetessé. Kapronczay Katalin Karasszon. Dénes: A Concise History of Veterinary Medicine Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 458 p., ill. Az állatorvoslás története az utóbbi időkben szinte önálló tudományággá fejlődött, ám e történetet mindmáig egyetlen átfogó, a kézikönyv funkcióját is ellátni képes mű sem dolgozta föl Ezt a hiányt pótolja most Karaszszon Dénes, első ízben angol nyelven kiadott munkája, amely rendkívüli alapossággal gyűjti össze az állatok betegségeinek s e betegségek gyógyításának emlékeit. Az egyedülálló vállalkozás, amely kronológiai rendben, tudománytörténeti korszakolásban, a népi és mágikuskultikus eljárásokra is bőven kitérve rajzolja meg az. állatorvoslás fejlődésének útját, nemkevésbé egyedülálló mennyiségű és érdekességű adatra épül. Ez a könyv nemcsak a szakemberek, hanem a kuriozitások és az általános kultúratörténet iránt érdeklődő laikusok igényeit is kielégíti majd. Különösen élvezetesek a szerző gondolkodás- és társadalomtörténeti bevezető esszéi, amelyek az egyes fejezetek adattömegének értelmezését segítik elő. A mű a paleopathológia tanúságainak, majd az ősi kultúrák állatgyógyászati emlékeinek ismertetésével indul, külön fejezetet szentel a máig meghatározó görög-római állatgyógyászatnak — mind tudománytörténeti, mind pedig kultusz- és kultúratörténeti oldalról megvilágítva a korabeli ismereteket — majd a bizánci, arab és zsidó állatorvoslás emlékeiről is beszámolva részletesen és sokoldalúan elemzi a középkori fejlődés összetevőit. A talán legérdekesebb részben a racionális, ún. tudományos állatorvostan kialakulását mutatja be, kitérve az anatómia, a jatrokémia, az epidemiológia korszakos eredményeire s ezek meghatározó befolyására az állatorvoslásra, majd ennek, éppen e korban kialakuló oktatására is. Az utolsó fejezet a 19—20. századi állatorvoslás jellemzőit, modern közegészségügyi szervezeteit és funkcióit mutatja be, ötletes módon az állatorvoslás történetének történetével zárva a könyvet. A könyv egyik fő erénye, hogy gondolati ívét meg nem törve képes bemutatni az állatgyógyítás történetében szerepet játszó elméletek képzetek, szokások seregét, bizonyos szellemtörténeti szemléletet sugallva, hiszen a kezdeti naiv-empirikus, illetve mágikus orvoslás a szemünk előtt alakul át a mai, kóroktani alapú, közegészségügyi funkciójú, anatómiai, biológiai és kémiai ismeretekre épülő állatorvos-tudománnyá, mégpedig olymódon, mintha egyetlen óriási gondolatmenetet követnének változásai. A kötetet jól használható irodalomjegyzék, időrendi táblázat, valamint név- és tárgymutató teszi teljessé. Magyar László King, Nydi M: A Selection of Primary Sources for the History of Pharmacy in the United States. Madison, 1987. 123 p. A munka egy sorozat második köteteként jelent meg, amely az amerikai gyógyszerészet történetét dolgozza fel. Ez a kötet nagy alapossággal tárgyalja a kezdetektől 1940-ig megjelent gyógyszerkönyveket a következő csoportosításában: Dispensatoriumok Gyógyszerkönyvek és szabványvénygyűjtemények Tankönyvek és kézikönyvek (ezen belül bontásban a különböző stádiumok szerint) Szakkatalógusok A kötet végén kitűnő mutatóban foglalja össze a különböző, itt tárgyalt kiadókat és szerzőket. Rádóczy Gyula