Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: Paráznák

A fiataloknak, ha ősszel nem keltek egybe, engedelmeskedniük kellett és szerelem végett csak a következő tavasszal találkozhattak újra. A patríciusok egyszer házasodhattak és az egyik fél halála után is ,,pár" maradtak. Az özvegynek engedelmeskednie kellett abban, hogy nem házasodik újra.

40 L. Sz. Vasziljev írta az i. e. 551—479-ben élt Konfuciusz koráról, hogy a nő saját és férje családjában is jogfosztottan élt. ,,.. .egész ifjúságukat apjuk házának női felében töltötték, és még csak közel sem mehettek idegen férfiakhoz."

4

^ A lány mindenben engedelmességgel tartozott a szüleinek. Férjhezmenetele után helyzete annyiban változott, hogy akkor az anyósának tartozott feltétlen engedelmességgel, és ha lányt szült, tovább romlott a helyzete.

42 A legtöbb kultúrában, főleg a törzsi népeknél, szigorú tilalom kötötte, és az ezzel járó abszolút engedelmesség korlátozta a nemi életet bizonyos élettani folyamatok alatt, vagy egyéb szokások miatt. Agüero Irma írta, hogy a suriname-i bozótnégereknél „Házaséletet csak akkor szabad élni, amikor a gyermek önállóan tud járni, s már nem szopik, tehát a 11—14 hónapos korától."

43 Az özvegynek pedig engedélyt kell kérnie minden egyes alkalommal az elhunyt házastárs ágazatvezetőjétől, ha a másfél, kétéves gyászidő alatt nemi életet akar élni.

44 Az ágazatvezetőnek engedelmességgel tartozik. Boglár Lajos a dél-amerikai Xingu-videkfoamrw rítusáról írt, amelyben a nők alacsonyabb rangját hangsúlyozzák. ,,.. .ha egy nő meglátja a tiltott hangszereket, kötelezik, hogy a közösség mindenférfi tagjával közösüljön.. ,"

45 Ez a büntetés még a kiskorú lányokat is sújtja, de nekik ezt a „büntetést" a nemi érettségük után kell kiállniuk. A nők ebben a szokásban a falu férfiainak teljesen kiszolgáltatottak és engedelmeskedni tartoznak. A középkori japán nő legfőbb feladata ,,.. .gyermeket szülni, amíg képes erre, és a férfiak nemi vágyait engedelmesen, sőt lelkesen kiszolgálni..." — írta Erőss László.

46 Az araboknál a nő feltétlen házastársi hűséggel tartozott férjének. Kiss Imre így írt az engedetlenség megbüntetéséről: „A házasságon kívüli nemi kapcsolat, a paráznaság (ziná) a legsúlyosabb bűnök közé tartozott, s az érte kijáró száz korbács felért a bibliai megkövezéssel."

41 A korai kereszténység aszketikus ága hasonlóan vélekedett, mint az arabok. Horváth Pál szerint ,,.. .a kereszténység... a nemiséget a házastársi kapcsolatra korlátozza, s az azon kívüli nemi életet mint paráznaságot és házasságtörést... sommásan elítéli."

4

* A házassági hűségnek mindkét házastárs köteles volt engedelmeskedni. Az európai középkorban a házastársi hűség mindinkább a nőre korlátozódott ismét. Klaniczay Gábor ezt írta: „A házasságtörő feleségre... súlyos büntetés, számos középkori jogszokás szerint halálos ítélet várt, ha ugyan az asszony nem a férj önbíráskodásának esett áldozatul.. ,"

49 Végül Buda Béla a magyar parasztokról írva, a nők engedelmességéről ezeket jegyezte meg. „Amíg be nem kötötték a fejüket, a család szigorúan vigyázott ártatlanságukra... ahhoz mehettek férjhez, akit a szülők választottak ki számukra... Nem meglepő, hogy a nemi élet a nő részéről legtöbbször csak házastársi kötelesség volt.. "

50 40 H. Maspero. 1978. 114. 41 L. Sz. Vasziljev. 1977. 116. 42 L. Sz. Vasziljev. 1977. 117. 43 Agüero I. 1986. 47. 44 Agüero I. 1986. 48. 45 Boglár L. 1986. 55. 46 Erőss L. 1986. 81. 47 Kiss I. 1986. 88. 48 Horváth P. 1986. 140. 49 Klaniczay G. 1986. 158. 50 Buda B. 1986/b. 260.