Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Szenti Tibor: Paráznák
kor, ha azok fenyegetéssel, veréssel, a másik megfélemlítésével jártak együtt, hiszen ezek a cselekmények az erősebb akaratának, mint „ideáljának" rákényszerítése volt a gyengébbre. Vizsgáljunk meg néhányat ebből a szempontból az eddig még nem tárgyalt pörök közül! A 335/1780. pörben a férfi az utastársát négyszer erőszakolta meg. ,,.. .csak úgy bánt véllem, amint magának teczett — vallotta — .. .meg Kínzott a farkával." Ha a nő tiltakozott, ,,.. .mindgyárt botra Kapót, és azzal akart verni." A 336/1790. pörben egy ifjú éjszakánként magányos asszonyokra törte az ajtót és erőszakot követett el rajtuk. Ha az asszonyok tiltakoztak, egy késsel fenyegette meg őket. A 337/1790. pörben a leány azt tapasztalta, hogy őt egy férfi ,,.. .a Szollá Tőkéhez vágta, a két kezét két felé fogta, gatyáját le oldván, a Leányra rá dűltt, de... szüntelen forgott a Leány alatta...", ezért az erőszak nem sikerült. A 339/1796. pörben a férjes ember erőszakos petting-félét végzett a lánnyal. Erről így vallott: ,,.. .ujjaimal bele nyúlván midőn láttam, hogy nem lehet, tsak rajta tsiszolottam." A 340/1796. pörben a férfi ,,.. .le kapta az asszonyt, és ottan közösködött vélle, midőn kiáltani akart az asszony a segedelemért a torkát fogta bé." A 341/1809. pörben a férfi a kislányt,,.. .erőszakossan a Főidőn fektében le nyomván, rajta... paráznaságot el követni, és azt össze s- vissza martzangolni iparkodott...", majd ,,.. .a Lábait is paraznasságbol haraptad..." — olvasták a fejére. A küszködés során még „a Csetsét húzta" és „az ortzáját harapta". A 342/1812. pörben a kovács a 13 éves szolgálólányt,,.. .förtelmes indulattyából... megfertőztette." Végül, a 344/1824. pörben a férfi a kislányt,,... megkapta 's szidalmazások között a ' Buza közé húzta... a ' száját befogta... a ' kézit hatra fogta — a ' pendelit felemelte, 's így rajta erőszakot tett légyen." IV. AZ ENGEDELMESSÉG „Miközben a felnövő ember szüleinek vagy a domináns vezetőnek engedelmeskedik, lemond ösztönei maradéktalan kielégítéséről, és megtanulja, hogy azokat összhangzásba hozza a közös érdekeivel" — írta Hermann Imre. 37 Az engedelmesség eléréséhez hatásos módszer a fenyegetés és testi fenyítés; a szeretetre építve pedig csábítással regulázás és az értelemre hatás. Mind a családon, mind a társadalmon belül a legkézenfekvőbb engedelmességre szorítás a fenyítés, amely a másikra gyakorolt kényszer. A szeretet utáni vágyra építéssel a társadalom nem bír engedelmességre nevelni. Legföljebb a vallás ígéri, hogy hajók leszünk, majd üdvözülünk. Az emberiség kultúrtörténete tele van az engedelmességre szorítással és megalázkodással. Fölsorolni sem lehet, hány változata színezi ezt a megnyilvánulásunkat. Az eddig idézett szerzőktől néhány eltérő példát mutatunk be! Az engedelmesség legfőbb föladata — és ez a legnagyobb erénye is! — az emberi agresszió megfékezése. A megalázkodás, meghódolás, a másik indulatának engedni: a továbbélést, a győzelmet jelentheti az agresszor fölött. Az agresszió ellen hat, ha például a támadónak átnyújtunk valamilyen tárgyat. „Erre utalnak az olyan régi népszokások, hogy az idegent kenyérrel és sóval kínálják" — írta Csányi Vilmos. 38 H. Maspero az ókori kínai nép szokásai között írt le figyelemre méltó példákat. A közrendűek között a tavaszi kiköltözés után a fiatalok mezei éneklése és közösülése szabaddá vált. ,,.. .mikor azonban eljött a tél, s a családok visszatértek a tanyára, elváltak egymástól. A nyáron megengedett találkák tilosak lettek... a nyári szabados erkölcs helyére a téli szoros erkölcsisége lépett.. ." 39 Hermann I. 1984. 442. Csányi V. 1986. 176. H. Maspero. 1978. 109-110.
