Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Böszörményi János — Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet helyzete az 1945 utáni években

1950. dec. 15-től Böszörményi János gyógyszerész, az osztály vezetője kapott kinevezést azzal a megbízatással, hogy az említett ellenőröket szakismeretekre oktassa. TÖRVÉNYCIKK A GYÓGYSZERÉSZETRŐL Az Olt Karoly népjóléti miniszter által az Országgyűlés által jóváhagyott 1948. XXX. törvénycikk kilenc fejezetből áll. Megállapítja, hogy az ország továbbra is az eddigi jogadományozási rendszer mellett marad. Megszünteti a régi ún. reáljogokat, amelyeket még 1855 előtt alapítottak és a többnyire házzal, telekkel együtt eladható patikák tulajdonosainak nem kellett gyógyszerészoklevéllel bírnia, csak a felelős vezető volt gyógyszerész. így ezentúl a gyógyszertárak tulajdonosai csak gyógyszerészek lehetnek. Új patikajogok csak ötezer lakoson felüli helységekbe adhatók olyan gyógyszerészeknek, akik községek esetében ötévi, városokban tízévi, a fővárosban legalább tizenöt évi gyakorlattal rendelkeznek. Hatósági kezelő csak a gyógyszertár szabálytalan vezetése esetében rendelhető ki. Miután a gyógyszertárak továbbra is az egészségügyi kormányzat felügyelete alatt álló intézmények maradnak, a gyógyszerek árát a népjóléti iruniszter állapítja meg. Arra, hogy a kormányzat ekkor még nem tartotta szükségesnek a gyógyszertárak állami kezelésbe való vételét, abból következtethetünk, hogy Olt Károly népjóléti miniszter 203 960/1948. V-3 N.M. sz. rendelete,

3 melyben pályázat kiírását rendelte el, csak az elhagyott, elpusztult vagy a lakosság megnövekedése folytán szükséges új gyógyszertárak jogosítványának elnyerésére gondolt. A pályázathoz az igénylőnek a következő okmányokat kellett benyújtania: 1. Magyar állampolgárságot igazoló okmány 2. Születési anyakönyvi kivonat 3. Gyógyszertár vezetésére feljogosító oklevél 4. Működési bizonyítványok 5. Új keletű erkölcsi bizonyítvány 6. Az igazolásra vonatkozó összes határozatok 7. Új keletű bizonyítvány az egészségi állapotról 8. Rövid életrajz (magasabb képzettség, katonai szolg.) 9. Nyilatkozat esetleges gyógyszertári joglemondásról 10. A házastárs hasonló tartalmú nyilatkozata. A miniszteri rendelet megjelenése után a korabeli szaklap név szerint felsorolta a 186 helység (a főváros mellett több vidéki város és jórészt község) nevét is, ahová új gyógyszertári jogosítványért lehetett folyamodni. Ismeretes, hogy a felszabadulás előtt a gyógyszertár-tulajdonosoknak két érdekvédelmi szerve volt. Ezeknek tisztviselői — amint lehetett — megindították az egyesületi életet a többé-kevésbé használható állapotban lévő helyiségeikben. A két egyesülés vezetői ekkor a következők voltak: Budapesti Gyógyszerész Testület (VIII., Aggteleki u. 8.) Elnök: Löcherer Tamás Alelnökök: Kalán Gyula és dr. Molnár Alfréd Igazgató: Babusik Ferenc Országos Gyógyszerész Egyesület. (VI., Szófia u. 16.) Miniszteribiztos-elnök: Budanovics Tibor majd Harangi Sándor Társelnökök: Löcherer Tamás és Szele Béla alelnök: dr. Bisicky András, Kalán Gyula és Lux Arnold