Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Böszörményi János — Zboray Bertalan: A magyar gyógyszerészet helyzete az 1945 utáni években

A Centenáris Gyógyszerész Hét második napjára (1948. október 10.) összehívott rendkívüli közgyűlésen a két vezetőség az egyesülést, illetve a budapesti testület beolvadását javasolta a jelenlévőknek. Az elfogadott határozat után a tulajdonosok azt remélték, hogy az amúgy is közös személyekből álló addigi elnökség továbbra is megfelelően fogja képviselni érdekeiket, míg az alkalmazottak remélték, hogy egy országos egyesülettel könnyebb lesz megoldani a felmerülő szociális problémákat.

4 A közgyűlés csupán két határozatot hozott még az egyesülésen kívül, az egyik: a vidéki ún. ,,törpe" gyógyszertárak tulajdonosait is felhatalmazta — nyári szabadság alkalmából — a patika bezárására. A másik határozat a két egyesület könyvtárának egyesítésére vonatkozott. A gyógyszerészet történetében mindig fordulópontot jelentett egy új Gyógyszerkönyv megjelenése, mert a tudományok haladása folytán előállított gyógyszerek így nyertek hivatalosan is szerepet a gyógyszerkincsben. Az Egészségügyi Kormányzat — az ügy fontosságára való tekintettel — már 1948. aug. 25-én kelt 205 429/48-5 N.M. sz. rendeletével újjászervezte a szerkesztőbizottságot. A „Gyógyszerész" szaklap 1948. decemberi számában ad hírt a szerkesztőbizottság első üléséről és az elnöklő dr. Schulek Elemér professzor programjáról, aminek megvalósítása után az 1954-ben életbe lépett Gyógyszerkönyv nemcsak a gyógyszerek leírását vagy elkészítésének módját adja, hanem számos új vizsgálati módszert is előírt, amivel a munka nemcsak a gyógyszertárak, hanem a gyógyszervegyészeti gyárak és az ellenőrző intézmények szabványává is vált.

5 Abba az 1848-as szabadságharc százéves évfordulójára emlékező ünnepségsorozatba, melyet az ország az év folyamán rendezett, a magyar gyógyszerész-társadalom is ünnepi hét rendezésével kapcsolódott be. A Semmelweis-teremben lefolyt ünnepséget Olt Károly népjóléti miniszter nyitotta meg, majd dr. Mozsonyi Sándor és dr. Schulek Elemér professzorok, továbbá Apró Antal főtitkár méltatták az ünnep jelentőségét.

6 Az ünnepi hét keretében került sor dr. Mozsonyi Sándor professzor által kezdeményezett Gyógyszerészi Múzeum megnyitására is. Az Egyetem Hőgyes Endre utcai 5/7. számú épületének udvari helyiségeiben helyezték el a Nemzeti Múzeumból kapott és korábban Ernyey József által gyűjtött és őrzött muzeális gyógyszerészi edényeket és eszközöket, továbbá az adományokból összegyűlt muzeális szakkönyveket.

7 Ugyancsak az ünnepi hét alkalmából dr. Németh Gyula, az egyetem rektora — ünnepi ülésen — „Aranydiplomát" nyújtott át az alább felsorolt idős gyógyszerészeknek, akik 50 vagy több évvel ezelőtt szerezték meg oklevelüket, de kitüntetésükre — a háborús évek miatt — nem kerülhetett sor. A kitüntetettek névsora: 1891- ben oklevelet nyert: 1892- ben oklevelet nyert: 1893- ban oklevelet nyert: Zilahy Kiss Miklós Karlovitz Adolf Funk József, Kilián Béla, Miksa Gyula és Wirker János Magyary-Kossa Gusztáv és Szegő László 1894-ben oklevelet nyert 4 A Gyógyszerész, 1948. 19—20. sz. 623. 5 A Gyógyszerész, 1949. 1. sz. 12. 6 A Gyógyszerész, 1948. 19—20. sz. 7 A Gyógyszerész, 1948. 19—20. 593.