Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés története

alapján oktatták. A kémiai és a botanikai tanszék 1810-ben vált külön, 1812-től pedig a vizsgabizottságban az eddig meghívott 2 gyakorló gyógyszerész helyett a „história naturalis specialis" (természetrajz, vagy állat- és ásványtan) tanára foglalt helyet, mivel a tanmenetben már 1806-tól szerepelt e tárgy oktatása.

30 Az elméleti vizsgát 1813-tól megelőzte a gyakorlati vizsga és csak azt bocsátották elméleti vizsgára, aki már a gyakorlati vizsgán megfelelt. Ugyanekkor a vizsgadíjat 86 forintra emelték. Szintén ugyanebben az évben az oktatás színvonalának emelése érdekében született egy javaslat is az egyetemi gyógyszertár létesítésére vonatkozóan, ami nemcsak a klinikák gyógyszerellátását, hanem a gyógyszerészképzést is szolgálta volna. Mint tudjuk, ennek megvalósítása Pesten még közel 100 évet váratott magára, bár 1843-ban ismét kérvényezte felállítását az egyetem. Végül is az akkor újonnan létesített Kolozsvári Egyetemen 1884-ben megnyitott Egyetemi Gyógyszertár jó példáját látva, az 1897. évi és az ezt sürgető 1903. évi folyamodvány eredményeként Pesten 1907-ben kezdte meg működését az Egyetemi Gyógyszertár.

31 Kezdetben latin nyelven folyt az oktatás az egyetemen, majd 1780-ban II. József a német nyelvet tette meg az oktatás nyelvévé. II. Lipót 1790-ben ismét a latin nyelvű oktatást rendelte el, de támogatta a magyar nyelven folyó előadások megtartását is. Az 1844. évi II. tc. alapján kiadott helytartótanácsi rendelkezés szerint a közoktatás nyelve ,,egyes kivételekkel" a magyar. A szabadságharc alatt az oktatás kizárólag magyar nyelven folyt, bár az orvoskari előadások ekkor szüneteltek. Az oktatás nyelve 1849-től ismét a német lett, majd az 1860 október 20-án kelt, úgynevezett „Októberi Diploma ' ' alapján az egyetemen magyar nyelven is lehetett előadni. 1868-tól pedig az egyetemi oktatás nyelve kizárólag a magyar lett és az 1872. augusztus 4-én kelt 23 417. sz. szabályrendelet értelmében a doktori esküt is magyar nyelven kellett letenni.

32 A kémia, az állat- és ásványtan, valamint a növénytan oktatása és vizsgáztatása 1849-től átkerült az Orvoskarról a Bölcsészkarra, így a mindkét karon hallgató gyógyszerészjelöltek egyik karhoz sem tartoztak. Részint ezért, részint pedig mert akkor még érettségi nélkül kerültek az egyetemre, így a gyógyszerészhallgatók rendkívüli hallgatóknak minősültek.

33 A gyógyszerészek számára írt első magyar nyelvű egyetemi tankönyv 1842-ben jelent meg, Mannó Alajos gyógyszerész tollából. Ezt követte 1847-ben Szennert K. János könyve. Mindkettő gyógyszerészi kémia tankönyv volt.

34 Az 1849. szeptember 27-én Ausztriában jóváhagyott egyetemi törvényt 1851-ben Magyarországon is bevezették. Ez a szabadságharc alatt kidolgozott tervezethez képest, a gyógyszerészképzés nagyarányú visszafejlődését jelentette, nem beszélve arról, hogy amíg az osztrák egyetemnek autonómiája volt, addig a Pesti Egyetem autonómiáját a szabadságharc után felfüggesztették, amit csak 1860-ban nyert vissza. Ez idő alatt a bécsi Kultuszminisztériumnak volt alárendelve. Ebben az időben a gyógyszerészhallgatók az I. évben állat- és ásványtant, valamint botanikát Bolányi—Palatkás i. m. 431, 445, 446. Lipták i. m. 371. Végh i. m. 40. Rácz: i.m. 3. Zalai Károly: Adatok a 60 éves budapesti egyetemi gyógyszertár múltjából és jelenéből. Gyógyszerészet 1968. 3. sz. 98. Zboray—Zalai i. m. 216. Bolányi—Palatkás i. m. 468—469. Bolányi—Palatkás i. m. 445, 446, 481. Szentgyörgyi: A magyar gyógyszerészképzés... 186. Szentgyörgyi István: Egy gyógyszerészi tankönyv a reformkorban. Gyógyszerészet 1967/8. sz. 310.