Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KÖNYVSZEMLE - Tomas, Ulrike: Philipp Lorenz Geiger 1785—1836 (Rádóczy Gyula) - Valverde, J.L. — Mendez, T. B.: El codice de Cyrurgia de Teodorico de la Biblioteca Universitaria de Granada (Magyar László)

lentettek meg. Korunk (és persze a résztvevők) érdeklődésének megfelelően a megbillent lélek terápiájának kérdése került a középpontba. W. M. Pfeiffer az indonéziai népi gyógyászat pszichoterápiás aspektusairól, K. Gräfin-Schwerin a betegségszemlélet és a népi iszlám kérdésköréről, B. Pfleiderer egy indiai muzulmán kegyhely lelki békét nyújtó és ugyanő L. Lutzéval egy hindu családi szertartás gyermekáldást elősegítő éjszakai működésével foglalkozik. K. V. Zvelebil az előző kérdéskörhöz közel álló tematikájú, ám inkább filozófiai-teológiai aspektusú elmélkedésében a tamil hinduizmus „sziddha-ideológiájának" problémáit feszegeti, eljutva egészen az anti-anyagig, mint a mitologikus lények testtélevésének létrejöttében szerepet játszó (anti? —) matériáig. F. Zimmermann, immár orvostörténeti jellegű munkája az ájurvédikus orvoslásnak a testről alkotott elképzeléseit, inkább spekuláción, mintsem anatómusi tapasztalaton felépülő elméleti modelljét írja le, eredeti forrásokra támaszkodva. P. U. Unschuld a hagyományos kínai orvoslás jeles szakférfia, egy részletkérdést, a klasszikus indiai gyógyítás kínai recepciójának, a buddhizmussal való érkezésének részleteit taglalja, rávilágítva arra, hogy ez a „felülrétegeződés" miféle szerepet játszott az orvosi elméletben. Összefoglalóan elmondható, hogy ez a tanulmánygyűjtemény mindenkinek nyújt érdekfeszítő olvasmányt, annak is, aki a szigorú tudományosságot, s annak is aki a fantáziamozgató elképzeléseket kedveli. Egyes dolgozatokat különösen a magyar pszichiáterek figyelmébe ajánlok, még akkor is, ha esetleg históriai érdeklődésük nincs. Szabó Béla Tomas, Ulrike; Philipp Lorenz Geiger 1785—1836. Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart, 1985. 64 ill. 652 p. 3 geneológiai tábla. Ebben a vaskos kötetben a szerző disszertációját olvashatjuk Philipp Lorenz Geiger, a XIX. század neves német gyógyszerészének életéről és munkásságáról. Az alapos részletességgel megírt munkát Rudolf Schmitz, az ismert német gyógyszerésztörténész látta el bevezető szöveggel. Philipp Lorenz Geiger gyógyszerészi pályafutását Karlsruheban kezdte provizorként, majd Heidelbergben lett gyógyszertártulajdonos. Az ottani egyetemen 1818-ban doktorált, majd nem sokkal később ugyanitt magántanárrá habilitálták. Rövid, de tartalmas életét 1836-ban fejezte be. Rádóczy Gyula Valverde, J. L. — Mendez, T. B. ; El codice de Cyrurgia de Teodorico de la Biblioteca Universitaria de Granada. Teória y Praxis farmaceutica. Estudios del Departamento de História de la Farmacia y Legislación Farmaceutica. Universidad de Granada, 1984. 285 p. Az orvostudomány reneszánsza már jóval korábban megindult Európában, mint az irodalomé, hiszen a 13. század végére, a salernói eredmények közveüen, s az arab virágkor közvetett hatására már számos jelentős orvosi mű született meg. Elég ha utalunk Macer Floridus, Hugo de Lucca, Salicetus, Lanfrancus, Hildegardis vagy a kevésbé ismert Rolando de Parma munkásságára. E csak látszólag úttörő alkotók közé tartozott Teodoricus, teljes nevén Teodorico Borgognoni