Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KÖNYVSZEMLE - Schramm, Gottfried: Zur Geschichte der subkutanen Injektionen und Injektabilia in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts mit besonderer Berücksichtigung der Quecksilbertherapie (Rákóczi Katalin) - Smerling, Walter — Weiss, Evelyn (Hrsg.): Der andere Blick (Rákóczi Katalin) - Sources of Illness and Healing in South Asian Regional Literatures (Szabó Béla)

Schramm, Gottfried: Zur Geschichte ser subkutanen Injektionen und Injektabilia in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts mit besonderer Berücksichtigung der Quecksilbertherapie. Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag 1987. 297 p. A népi gyógyászati meggondolásokon alapuló szubkután gyógyanyagbevitelt már az ókorban is alkalmazták kígyómarás, rovarcsípés, harapott vagy nyíllal lőtt sebek kezelésekor. E terápia a 19. században ugrásszerűen fellendült, amikor az injekcióstű alkalmassá vált a gyógyszerbevitelre, a kívánt preparátumokat pedig tiszta folyadékban lehetett előállítani. Népszerűségét jelentősen elősegítette a szakirodalom-áramlás is, amely Anglia, Amerika, Németország, Svájc és Ausztria legjobb készítményeit tette közismertté. 1860-tól számos higanypreparátumot ismertek a szifiliszes megbetegedések leghatásosabb ellenszereként. A korabeli gyógyszerkönyvek és magisztrális vénygyűjtemények az árnyalati eltérések mellett is sokrétűséget regisztrálnak. Új szakaszt jelent a fejlődésben a 20. század, amely napjainkig nagyrészt megoldotta a sterilizációs, raktározási és szállítási problémákat, leegyszerűsítette az alkalmazást, a minimálisra csökkentette a fertőzésveszélyt, a hatásfokot pedig maximálta. A szubkután injekciózás új területei is kialakultak napjainkban, mint pl. a táplálkozás, infúzió, szervterápia, antipirin és kokain injekció. A transzdermális módszer jelenlegi bizonytalansága még sokáig szükségessé teszi ezt az eljárást, amelynek lehetőségei még messze nincsenek kimerítve. A szerző a történeti áttekintéssel párhuzamosan a fejlesztésben élenjáró országok erőfeszítéseit, a tudósok és orvosok igyekezetét is értékeli, kritikusan elemzi a szérumok összeállítását és az eljárásokat. A részletes irodalomjegyzékkel, név-, tárgy- és helymutatókkal, valamint a gyógyszerek anyagos árjegyzékével kibővített könyv hasznos ismereteket közöl történésznek és gyógyszerésznek egyaránt. Rákóczi Katalin Smerling, Walter — Weiss, Evelyn (Hrsg.): Der andere Blick. Heilungswirkung der Kunst heute. Köln, DuMont Buchverlag, 1986. 151 p. A művészeteknek minden korban tulajdonítottak gyógyító erőt, erre már a Corpus Hippocraticumban is találunk utalást, amely különbséget tesz a gyógyítás „tudománya" és a gyógyítás „művészete" között. A mai primitív kultúrák és népi gyógyászati emlékanyagok ezt gazdagon dokumentálják. A gyógyerő, amelyet e tárgyak kisugároznak, hasonlatos ahhoz a hatáshoz, amit a gyógyító szereket és az orvosok orvosát ábrázoló középkori templomi festészet és szobrászat remekei árasztanak, ez utóbbit a keresztény ikonográfia már megfogalmazta és közérthetővé tette. Lehet-e a mai nonfiguratív, nem éppen érzelmekre ható és érzelmeket ébresztő művészet gyógyhatású? — A kötet összeállítói egyértelműen igennel válaszolnak és bemutatnak 24 festőt, akiknek művei ezt hivatva vannak dokumentálni. Neves orvostörténészek — többek közt Schadewaldt professzor — tanulmányai hozzásegítenek bennünket e felismerés elfogadásához. Rákóczi Katalin Sources of Illness and Healing in South Asian Regional Literatures. Ed.: Pfleiderer, Beatrix — Sontheimer, Günter D.

, Heidelberg, South Asia Institute, Heidelberg University. South Asian Digest of Regional Writing. Vol. 8. 1979. 120 p. A heidelbergi egyetem által rendezett nyári kollokviumok anyagát közreadó sorozatban most a „literature" és a „writing" fogalmakat kissé tágasán értelmezve, orvostörténeti dolgozatokat je-