Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KÖNYVSZEMLE - Oswalds Klassiker der exakten Wissenschaften. Bd. 275. (Kiszely György)

kai kiadásban, amelynek színvonaláról Moreno Morani s a Teubner kiadó közös munkája gondoskodott. Magyar László Mathias Jacob Schleiden, Theodor Schwann, Max Schulze: Klassische Schriften zur Zellenlehre. Oswalds Klassiker der exakten Wissenschaften Bd. 275. Akad. Verl. Ges. Geest & Portig K—G. Leipzig 1987. 166 p. ill. A bevezetés és a feldolgozás Ilse Jahn munkája. A könyvecske a sejttan és sejtelmélet három kiemelkedő tudósának munkásságát és jelentőségét tárgyalja. Az első fejezet a sejttan és a sejtelmélet történetét foglalja össze igen részletesen. 92 irodalmi adatot és 4 nyomtatásban meg nem jelent forrásmunkát közöl, ami úgyszólván teljes felsorolása a történelmileg szóbajöhető közleményeknek és kutatásoknak. E fejezet rendkívül értékes, mert számos nem közismert előzményre, megfigyelésre, felfogásra mutat rá a sejtelmélet megszületése előtti időkből is. Ezután Schleiden 1838-ban megjelent „botanikai sejttanát", annak kibontakozását kísérő tudományos kutatásokat elemzi. Az állati histológia ismeretanyagát megalapító tudományos eredményeket Johannes Müller és Jan Evangélista Purkinë munkásságának ismertetésével vezeti el Schwann „sejtelmélet" éig. Végül az első fejezet harmadik része a Schleiden—Schwann sejtelmélettől kiindulva a sejtkutatás továbbfejlődését ismerteti Max Schultze új sejtdefiníciójának és a sejtelméletet reformáló felfogásának megjelenéséig (1861). Ez az első fejezet a könyvnek kereken egy negyedrészét képviseli. A második fejezet M. J. Schleiden „Beiträge zur Phytogenesis" c. művét egészében közli, ahogyan az az Archiv für Anatomie, Physiologie u. Wissenschaftliche Medicin 1838. évi számának 137—174. oldalán megjelent. A harmadik fejezet Th. Schwann Mikroskopische Untersuchungen über die Übereinstimmung in der Struktur und dem Wachstum der Tiere und Pflanzen (Berlin, 1839) c. könyvének előszavát és a III. részét közli. Az előszó a sejtelmélet előtörténetét ismerteti, a ül. rész a tulajdonképpeni „A sejtek elmélete", vagyis Schwann theoriája. E részből a Schleiden által közölt sejtkeletkezési elgondolást az ismétlés elkerülésére a könyv szerzője (I. Jahn) kihagyta. A negyedik fejezet M. Schultze ide vonatkozó munkáját teljes terjedelmében teszi közzé. Cím: Über Muskelkörperchen und das, was man eine Zelle zu nennen habe (Archiv für Ärzt. Physiol, und wiss. Med. Jg. 1861. S. 1—27). E fejezet azért érdekes és fontos, mert a sejttan és sejtelmélet történetének ez a része kevésbé közismert, mint a két klasszikus szerző: Schleiden és Schwann munkássága. A kis könyv értékes része a nem szakemberek tájékoztatására szolgáló függelék, az idegen szavak, szakkifejezések magyarázata és a szövegben előforduló nem német nyelvű idézetek német fordítása. Végül a névregiszter a szövegben említett szerzőket (152 név) sorolja fel, születési és elhalálozási évszámmal, a működés helyével és a tudományos munkásság megjelölésével. A kiadó könyvsorozatának (Ostwalds Klassiker... ) kitűnő kötete! Kiszely György