Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KÖNYVSZEMLE - Mittler, E. (Hrsg.): Bibliotheca Palatina. Bde I—II. Ed. (Rákóczi Katalin) - Nemesius Emesenus: De natura hominis. (Bibl. Script. Graecorum et Romanorum Teubneriana.) (Magyar László)

Mittler, E. (Hrsg.) Bibliotheca Palatina. Katalog zur Ausstellung vom 8. Juli bis 2. November 1986 Heiliggeistkirche Heidelberg. Bde I—II. Heidelberg, Edition Braus 1986. (T. Textband, II. Bildband) A heidelbergi egyetem fennállásának 600. évfordulójára készült kiállítás a Német-Római Birodalom egyik legjelentősebb könyvgyűjteményéből, a Bibliotheca Palatinából ad válogatást, amely méltóképpen reprezentálja a kontinens egyik legrégibb egyetemének szellemi súlyát, valamint a pfalzi választófejedelmek gazdagságát, tudományos igényeit. Az eredeti könyvállomány a fejedelmek házasodásai révén több német városba került, a történelem viharaiban elég nagy anyag megsemmisült, de a legértékesebb és legtekintélyesebb része 1623-ban a Vatican Könyvtárba került, ahol konzerválva, restaurálva már több évszázada a tudós világ rendelkezésére áll. A rendezők megkeresték a korabeli lajstromok és katalógusok alapján a törzsanyagot és abból készítették el a nem mindennapi tárlatot, amely méltán vívta ki a mai ember megbecsülését és csodálatát. Első helyre kerültek a középkor tudományos világképét bemutató természettudományos művek valamint a teológiai és filozófiai munkák, kiegészítve az ókori klasszikusokkal, amelyek mind kéziratos, mind nyomtatott darabok tekintetében igen tekintélyes szintet képviselnek. A zimeliagyűjteményben a drágakövekkel díszített, ékes kötések helyett maga az anyag képviseli a különlegességet, a kéziratok az 5. századtól a 16. századig a könyvértők és -gyűjtők gyönyörködtetését szolgálják. A reformáció korát bibliafordítások, Melanchthon és Luther levelei, a „Heidelbergi Katekizmus" autentikus kommentárja és a reformációs mozgalom minden árnyalatát bemutató könyvek és kéziratok szemléltetik. Mindegyik gyűjteménycsoport feltűnően gazdag orvosi és orientalisztikai anyagot tartalmaz, amely már a korai évtizedekben meghatározta az egyetem orvosi fakultásának arculatát, és motiválja az orvostörténeti kutatást mind a mai napig. A kiadvány első kötetének különleges értéke a Bibliotheca Palatina anyagának összegyűjtése, reprezentatív válogatása és dokumentatív közreadása, amely bemutatja a könyvtár történetét a 17. század elejéig, a fejedelmi gyűjtőket, fejlesztőket, a kéziratos- és könyvanyag skriptorait, a legjelentősebb kiadókat, különleges kötéseket. Az anyag leírása a tudományos elmélyülést szolgálja. A második kötet 328 oldalon bőségesen szemlélteti a leírt anyagot. Rákóczi Katalin Nemesius Emesenus: De natura hominis. Edidit Moreno Morani. Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana. BSB.B.G. Teubner Verlagsgesellschaft, Leipzig. 1987. 183 p. Az ötödik század elején élt Nemesius, emesai püspök könyve az emberi temészetről, nem orvosi munka, hanem inkább egyfajta filozófiai indíttatású „funkcionális lélektan". A görög nyelvű mű célja az volt, hogy a korabeli, nagy hatású neoplatonikus eszméket a keresztény tanításokkal kibékítse s összhangba hozza. Gondolatait azonban nem csupán e két filozófiai irányból merítette: szinte a teljes antik görög filozófia nyomot hagyott rajtuk. A „de natura hominis" így részint kompendium, részint vitairat — s éppen e két tulajdonsága teszi a tudománytörténész és a lélekelméletekkel foglalkozó orvostörténész számára oly értékessé. A lélek fogalmának elemzése és meghatározása mellett szó van benne az emlékezés mechanizmusáról, az érzelmek működéséről, a test fölépítéséről, és egyebek mellett, a szabad akarat lehetőségéről is — tehát csupa olyasmiről, ami ma is élénken foglalkoztatja a gondolkodókat. A mű szövege most először olvasható a kéziratos hagyományt teljes mertékben földolgozó, kriti-