Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KÖNYVSZEMLE - Davies, Nigel: Weltgarten der Lüste. Geschichte der Erotik (Rákóczi Katalin) - Donnert, E.: Russland im Zeitalter der Aufklärung (Magyar László)

a mai olvasó számára racionálissá a sokak által és sokszor feldolgozott középkori járványok történetét. A felhasznált források igen pontos megjelölése esetleges további kutatásokra ösztönözheti a témával foglalkozó szakembereket. Kapronczay Katalin Davies, Nigel: Weltgarten der Lüste. Geschichte der Erotik. Düsseldorf, Econ Verlag 1985. 302 p. A neves brit kultúrtörténész már több könyvben összegezte tudományos kutatásának eredményeit, gazdag munkássága Amerika, Ázsia és Európa régi kultúráinak feltárására irányult. E feldolgozására épül — keresztmetszetként — az erotika történetéről szóló könyve. Az ősember világát megvizsgálva meggyőz bennünket arról, hogy a szexualitás megjelenése fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, akárcsak a mai óceáni és afrikai népek primitív társadalmában, ahol a földrajzilag elkülönült, de alapjában azonos fejlettségi fokon álló csoportoknál megfigyelhető, és kulturális és néprajzi elemekkel színeződik. Az ókort Hellász és Róma, majd a Talmud, Biblia és Korán alapján a vallásos felfogásokban determinált nézetek képviselik, de bemutatja a Távol-Kelet, India és Japán sokszínű szexuális ceremóniáit és élvezeteit is. A mai civilizált kor embere — a szerző szerint — erőszakosan megszakított forradalmi fejlődés eredményeképpen természetellenes morált alakított ki, mert a szexuális örömök eltiltása és ésszerűtlen korlátozása sok káros következménnyel járt és ma is a család széthullásának legfájóbb pontját jelenti. A szexualitás mindig az adott kor társadalmi, erkölcsi és kulturális alapjaiban gyökerezett. Azok a társadalmak fejlődtek harmonikusan a történelem folyamán, amelyek — többek között — a szexualitást szervesen bele tudták illeszteni kulturális és etikai életükbe. A szerző kultúrhistóriai elemzéseit adatgazdagsággal támasztja alá, tanulságos, élvezetes olvasmányt nyújt az érdeklődőnek. Rákóczi Katalin Donnert, E.: Russland im Zeitalter der Auflclärung. Edizion Leipzig, Leipzig, 1984. 268 ill. 230 P. Több ok is közrejátszhat abban, hogy manapság nyugaton-keleten egyaránt növekszik az érdeklődés az orosz kultúra s történelem iránt. E történelem egyik legizgalmasabb és legtermékenyebb szakaszát, a 18. századot választotta Donnert könyve tárgyául. Minthogy szándéka szerint elsősorban a nagyközönséghez kívánt szólni, részletes elemzésekbe nem bocsátkozik: éppen hogy vázolva az események logikáját ismerteti a Nagy Pétertől II. Katalinig végbement változásokat. A kiadvány oly ügyesen szerkesztett és oly sok jó kép van benne, hogy nem dönthető el, vajon a képek illusztrálják-e a szöveget, avagy fordítva: mindenesetre ábra és szöveg együtt kitűnő képet ad a korról és a helyről egyaránt. Donnert tárgykörök szerint csoportosította mondanivalóját, a politika, gazdaság, kultúra, tudomány s művészet egyes területeit külön-külön tárgyalva. Az orvostörténészek számára elsősorban a korabeli nevelésügyről, oktatásügyről, tudományos társaságokról és kutatásról, valamint a könyvnyomtatásról szóló fejezetek értékesek. Megemlítendő, hogy a szerző vagy a szerkesztő, a mű ismeretterjesztő és reprezentatív jellege ellenére sem feledkezett meg a