Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Beck Mihály: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének emlékérmei és jutalomérmei
Noha a XXIII. vándorgyűléssel megszűnt az érmek kibocsátása, még egy érem hozható kapcsolatba a vándorgyűlésekkel, illetve tekinthető — bizonyos fenntartásokkal — azok sorozatához tartozónak. Ugyanis az 1884-ben ismét Pécsett megrendezett vándorgyűlés résztvevői kirándulást tettek Pécsbányatelepre, megtekintették a bányát és az igazgatóság a látogatóknak egy-egy vasból készült öntött érmet (HV 1439) adott emlékül. Azonban csak az érmen látható keltezés (1894. július 5.) utal arra, hogy az a XXVII. vándorgyűléssel kapcsolatos. 1 3. A VÁNDORGYŰLÉSI JUTALOMÉRMEK Az első jutalomérmet az 1897-ben Trencsénben tartott XXIX. vándorgyűlésén alapították az abban az évben elhunyt Kovács József emlékének megörökítésére. Az alapító oklevél szerint az érem elírása a következő [16]: „Az érem kerek, átmérője három ctm., értéke (veretessel együtt) 40 frt. Mellső lapján Kovács Józsefnek vállig érő képe, alatta dr. Kovács József emlékének, kerületén Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése felírással. Jobbra a fejtől középütt a művész neve, Beck Ö. Fülöp. Hátsó lapja merőleges világító fáklya s haránt széles sávval négy részre osztott. Fent jobbra serleg és kígyó, balra koponya, könyv és babérág, utóbbi a sáv mögött átnyúlik az alsó jobb negyedbe, míg balra a fáklya szalagja csavarodik ki. A sáv a mindenkori vándorgyűlés helye és keltének van fentartva. A minta két darab acél-verődúc, az érem mellső és hátsó lapjának megfelelő homorú metszettel. Értéke 500 forint. Készítette Beck Fülöp, művész, Budapesten. " Az érmet először az 1899-i szabadkai vándorgyűlésen ítélték oda éspedig Chyzer Kornélnak, aki azt a városi múzeumnak adományozta. Az érem a Huszár—Varannai-könyvben három tételben (388, 389, 390) szerepel. Az 1910-ben Miskolcon tartott XXXV. vándorgyűlés alkalmával alapították az 1909-ben elhunyt Chyzer Koméi emlékére a második jutalomérmet. Az alapító oklevél a következőkben adja meg az érem leírását [16]: „Az érem kerek, átmérője 30 mm., értéke (veretessel együtt) 80 kor. Az érem jobb oldalán Chyzer Kornél profilképe, a vállnál a testet körülvevő babérágak vannak, melyeket — entomologusságára való vonatkozással — egy pók köt össze. Az arckép körül felírás, következő szöveggel: »Magy. Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése — Chyzer Kornél emlékének«. Az érem baloldalán a tudományt ábrázoló, félig meztelen férfialak ül, fejét jobb kezére hajtja, könyökével pedig az előtérben levő oszlopra támaszkodik. Az alak balkarja bal lábszárán pihen, kezében emberi koponyát tart, melynek szemlélésében látszik elmerülni. Az előtérben lévő oszlopos ülőhely a háttérben elvesző oszloppal végződik. Az előtérben levő oszlopon a készítő művész — ifi. Vastagh György — neve. Az oszlop és az érem íve közötti hely a vándorgyűlések helye és évszámának van fenntartva. A minta két darab acélverődúc, az érem mellső és hátsó lapjának megfelelő homorú metszettel. Értéke 1000 korona. Készítette ifi. Vastagh György művész Budapesten. " A Chyzer Kornél-érmet (HV 102, 103) először Bíró Lajosnak ítélték oda. Az 1913-ban Veszprémben rendezett vándorgyűlés a vándorgyűlések alapítói emlékének megörökítésére, Hornig Károly püspök alapítványából ,,Bene—Bugát-érem" alapítását határozta el. Az érmet, melynek előlapján Bene Ferenc és Bugát Pál arcmása, hátoldalán pedig fáklyák tartó fátyolt viselő nőalak áll, ifj. Vastagh György tervezte és első ízben Nagyszebenben 1914-ben került volna kiosztásra. A világháború miatt azonban a vándorgyűlés elmaradt és az érmet, melyet ere1 A 25. nagyváradi vándorgyűléstől kezdődően rendszertelenül összesen 12 jelvényt adtak ki. Ezeket legteljesebben Huszár Lajos és Varannai Gyula idézett könyve ismerteti. Az első jelvénynek tulajdonképpen a 11. pozsonyi vándorgyűlés kis zsetonja tekinthető, melyet nemzetiszínű szalagon gomblyukban viseltek.
