Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

ADATTÁR - Szabó Tibor: A Szent Antal tüzéről

Antal tüze a Magyar Táj szótárban

20 orbáncot jelent. Sőt egy másik változat, a Magyar Tájszótárban és másutt is (MNy. 6. 353.) ,,szent András pofa: gyulladt, orbánczos arcz (Csongrád) " valószínűleg a,,szent Antal-pofa ' ' helyett szereplő módosulás és szintén erysipelast jelent. Az említett népi hagyományok és szokások egyértelműen az ergotismusra utalnak. Inkább rosaceára utal a Szamosháti Szótár

2

^ : ,,Vagy szentantaltüze az, vagy az orbánc fújta fel: 'arc gyulladásos betegsége' "• Kassai szótárában

22 az erysipelas synonimái között naiv magyarázattal ugyancsak a borvirágra utal: ,,

Erysipelas... Végre Szent Antal tüzének nevezik ezen betegséget; mert a Tokaji bort AntaT kónak nevezik ... a ki a jó Tokaji Antalt szereti hörpölgetni ... annak az ortzája Rezes, Tüzes és Tarjagos szokott lenni, ennél fogva szokták mondani, hogy a Szent Antal tüze ütött ki rajta ' ' (1. köt. 179.). Ez a tréfás változat igen elterjedt a nép között. Ferenczi

23 tanulmányában (Nyr. 1877. 87. stb.) „Kiverte a szentantaltüze" ,bortól kipirosodott az arca'. Ugyanilyen értelemben szerepel Dugonicsnál is.

24 További példák: „Kivert már a szent-Antal-tüze" (Nyr. 7. évf. 519.) ,bortól kipirosodott képű' (Nyr. 83. évf. 474.) ,borvirágok ültek ki az arcára '. (MNy. 6. évf. 353.) ,borvirág \ Prohászka flush Mevülés, pirulás' értelemben tárgyalja: „kiveri a szent Antal tüze" ,haragjában hirtelen kipirul'. Az anyarozsmérgezés egyéb elnevezései: 1787: „Hangyászó betegség (Szent Antal tüze)" (Mátyus 2. 125.). Bizserkór: 1831. „bizserkórba (rafanis. Kriebelkrandheit) estek" (Orvosi Tár, 1831. 1. 283.). A 2801. számú helytartótanácsi rendelet szerint Bereg vm-ben anyarozzsal fertőzött búzából készült kenyértől e betegségbe estek, ezért rendelkeztek a fertőzött gabona elégetéséről. Ez az elnevezés szerepel a következő években is: 1843 (Bugát: Szóhalmaz). 1856: „bizserkór = Kriebelkrankheit" (Orvosi Hetilap 15. 239.) Az 1911-ben megjelent Franklin Lexikonban „bizsergő betegség" elnevezéssel szerepel az „anyarozs" címszó alatt. Nyilván a bizsergő érzéssel kapcsolatos az 1808. évi dési levéltári adat is: „Babra nyavalyát okoz".

25 Jellemző az elnevezéssel kapcsolatos egyoldalúságra Bauer, V.H.: „Das Antonius-Feuer in Kunst und Medizin". (Berlin—Heidelberg—

New York, 1973.) c. munkája, mely mind orvostörténeti, mind művészeti szempontból bemutatva a témát, a Szent Antal tüze elnevezést kizárólag az ergotizmusra vonatkoztatja. Az ergotismustól az enyhe arcpirulásig széles skálában szerepel orvosi irodalmunk és népünk nyelvében a Szent Antal tüze megjelölés. Ha ezen felsorolás nem is döntötte el a pontos terminológiai eredetet, újabb figyelmeztetést jelent a középkori és későbbi diagnosztikai és jelölési pontatlanságokhoz és feltétlen pozitívumként mutatja be régi orvosi nyelvünk szépségét, gazdagságát. TIBOR SZABÓ, Ph. D. H—6723 Szeged, Április 4 u. 23—25. 20 Szinnyei József: Magyar tájszótar. 1—2. Bp. 1893—1901. 21 Csüry Bálint: Szamosháti szótár. 1—2. Bp. 1935—36. 22 Kassai József: Származtató és gyökereztető magyar-diák szókönyv. 1—5. tsomó. Pestenn, 1833—1836. 23 Ferenczi János: Szeged vidéki szólásmódok. Magyar Nyelvőr. 1877., 87, 135, 182. stb. 24 Dugonics András: Példabeszédek és jeles mondások. I—II. Szeged, 1820. 25 Erdélyi magyar szótörténeti tár. Szerk.: Szabó T. Attila, l.k. A—C. Bukarest, 1975.