Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Huszár György: Magyar orvosok önéletrajzai
korló orvos. Nem szabad azonban rangsorolni a két csoport írásainak értékét, mert a gyakorló orvos emlékei sokszor az orvostörténelem, a művelődéstörténelem és esetleg más tudományszakok számára igen jelentős lehet. Némi figyelmet érdemel az önéletrajzírók nemi megoszlása. Csak egy magyar orvosnő, Ladányi Józsa sebész profésszornő írt klasszikus önéletrajzot és Krebs Eta fogorvosnő értékes önéletrajzi részleteket. Ezt részben az magyarázza, hogy nálunk az orvosi pálya csak közvetlenül a századforduló előtt nyílt meg a nők számára. A külföldi orvosi önéletrajzok írói között is alig akad nő. Érdekes adat, hogy az első német orvosnő, aki egyúttal az első orvosnői önéletrajz írója; Dorothea Christina Erxleben, geb. Leporin (1715—1762) II. Frigyes különleges engedélye alapján kapott engedélyt az orvosdoktori promotióra. 1754-ben Halléban avatták orvosdoktorrá. Szülővárosában, Quedlinburgban folytatott gyakorlatot és tüdőbajban halt meg. 2 ' 3 Figyelemre méltó adatokkal szolgál a bibliográfiában felsorolt művek szerzőinek különböző szempontú számszerű, megoszlása. Az önéletrajzírók születésének ideje időrendi sorrendben, századok, ill. félévszázadok szerint is rögzíthető. Az önéletrajzírók közül 146-nak születési ideje megállapítható vagy becsülhető volt. A legtöbb önéletrajzírónk a XIX. század második felében született, számszerűleg 65 (44,5%), a XX. század első felében, pontosabban annak első három évtizedében 45-en (30,1%), a XIX. század első felében 23-an (15,5%). A XVI—XVIII. században összesen 13-an (9,9%), felbontva a XVI. században 1 (Zsámboky), a XVII. században 4, a XVIII. században 8 író született. Az önéletrajzok íróinak életkora, műveik írásakor (szerzői életkor). 120 esetben megállapítható, vagy legalább becsülhető volt. Pontos a szerzői életkor meghatározása, keltezéssel ellátott életrajzok esetében. A kinyomtatott önéletrajzok esetében az előszó dátuma, esetleg a szerkesztői bevezetés vagy jegyzet inkább ad megbízhatóbb támpontot, mint a megjelentetés időpontja. Ugyanis igen eltérő lehet az időköz, ami az önéletrajz megírása és megjelentetése között eltelhet. Ha egy szerzőnek több önéletrajza van, akkor a legkésőbben írottnak (megjelentnek) időpontját értékeltem szerzői életkornak. A napló-önéletrajzok esetében az utolsó bejegyzés ideje vehető a szerzői életkornak. A szerzői életkorok korcsoportok szerinti számszerű és %-os megoszlása Életkor években 30-on akii 30-39 40—49 50-59 60—69 70-79 80—89 90-en felül n % n % n % n % n % n % n % n % 2 1,6 7 5,8 16 13,3 11 9,1 24 20 42 35 15 12,5 3 2,5 2 B.u.G. Albrecht (Hgs.): Der Eid des Hippokrates. Buchverlag der Morgen, Berlin, 1967. S. 68—75. 3 Bethlen Kata (1700—1759) több kiadást megért önéletírását irodalomtörténelmünk jelentős műnek értékeli. Bethlen Katát, Bod Péter sokszor idézett verses nekrológjára hivatkozva, néhány kitűnő orvostörténészünk (Györy, Magyary-Kossa) első magyar medikának, első magyar orvosnőnek nevezi. Éppen az önéletrajza és továbbá a levelezése az, amelynek alapján ez az állítás megkérdőjelezhető és ezért nem szerepel Bethlen Kata önéletrajza az alább közölt bibliográfiában.
