Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

ADATTÁR - Huszár György: Magyar orvosok önéletrajzai

korló orvos. Nem szabad azonban rangsorolni a két csoport írásainak értékét, mert a gyakorló orvos emlékei sokszor az orvostörténelem, a művelődéstörténelem és esetleg más tudománysza­kok számára igen jelentős lehet. Némi figyelmet érdemel az önéletrajzírók nemi megoszlása. Csak egy magyar orvosnő, Ladá­nyi Józsa sebész profésszornő írt klasszikus önéletrajzot és Krebs Eta fogorvosnő értékes önélet­rajzi részleteket. Ezt részben az magyarázza, hogy nálunk az orvosi pálya csak közvetlenül a szá­zadforduló előtt nyílt meg a nők számára. A külföldi orvosi önéletrajzok írói között is alig akad nő. Érdekes adat, hogy az első német orvosnő, aki egyúttal az első orvosnői önéletrajz írója; Do­rothea Christina Erxleben, geb. Leporin (1715—1762) II. Frigyes különleges engedélye alapján ka­pott engedélyt az orvosdoktori promotióra. 1754-ben Halléban avatták orvosdoktorrá. Szülőváro­sában, Quedlinburgban folytatott gyakorlatot és tüdőbajban halt meg. 2 ' 3 Figyelemre méltó adatokkal szolgál a bibliográfiában felsorolt művek szerzőinek különböző szempontú számszerű, megoszlása. Az önéletrajzírók születésének ideje időrendi sorrendben, századok, ill. félévszázadok szerint is rögzíthető. Az önéletrajzírók közül 146-nak születési ideje megállapítható vagy becsülhető volt. A legtöbb önéletrajzírónk a XIX. század második felében született, számszerűleg 65 (44,5%), a XX. század első felében, pontosabban annak első három évtizedében 45-en (30,1%), a XIX. század első felében 23-an (15,5%). A XVI—XVIII. században összesen 13-an (9,9%), felbontva a XVI. században 1 (Zsámboky), a XVII. században 4, a XVIII. században 8 író született. Az önéletrajzok íróinak életkora, műveik írásakor (szerzői életkor). 120 esetben megállapítható, vagy legalább becsülhető volt. Pontos a szerzői életkor meghatározása, keltezéssel ellátott életraj­zok esetében. A kinyomtatott önéletrajzok esetében az előszó dátuma, esetleg a szerkesztői beve­zetés vagy jegyzet inkább ad megbízhatóbb támpontot, mint a megjelentetés időpontja. Ugyanis igen eltérő lehet az időköz, ami az önéletrajz megírása és megjelentetése között eltelhet. Ha egy szerzőnek több önéletrajza van, akkor a legkésőbben írottnak (megjelentnek) időpontját értékel­tem szerzői életkornak. A napló-önéletrajzok esetében az utolsó bejegyzés ideje vehető a szerzői életkornak. A szerzői életkorok korcsoportok szerinti számszerű és %-os meg­oszlása Életkor években 30-on akii 30-39 40—49 50-59 60—69 70-79 80—89 90-en felül n % n % n % n % n % n % n % n % 2 1,6 7 5,8 16 13,3 11 9,1 24 20 42 35 15 12,5 3 2,5 2 B.u.G. Albrecht (Hgs.): Der Eid des Hippokrates. Buchverlag der Morgen, Berlin, 1967. S. 68—75. 3 Bethlen Kata (1700—1759) több kiadást megért önéletírását irodalomtörténelmünk jelentős műnek értéke­li. Bethlen Katát, Bod Péter sokszor idézett verses nekrológjára hivatkozva, néhány kitűnő orvostörténé­szünk (Györy, Magyary-Kossa) első magyar medikának, első magyar orvosnőnek nevezi. Éppen az önélet­rajza és továbbá a levelezése az, amelynek alapján ez az állítás megkérdőjelezhető és ezért nem szerepel Bethlen Kata önéletrajza az alább közölt bibliográfiában.

Next

/
Thumbnails
Contents