Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

ADATTÁR - Huszár György: Magyar orvosok önéletrajzai

klasszikus önéletrajzok, visszaemlékezések túlnyomó része spontán íródott, de azért számos auto­biográfia megírásának indítéka felszólítás vagy felkérés volt. A felszólításra írott orvosi önéletraj­zok kevésbé vehetők egy kalap alá, mint a spontán írottak. Terjedelmük és színvonaluk a felszólí­tás céljának megfelelően igen változó. A spontán és felszólításra írott munkák elkülönítése nem mindig lehetséges. Például az orvosi folyóiratokban megjelenő önéletrajzok egy része szerkesztő­ségi felkérésre (és ez nincs mindig következetesen jelölve), más része spontán íródott. A két cso­port között nincs értékelhető különbség. Nagy kort megért kiváló orvosokat az újságírók alka­lomadtán felkérik, hogy számoljanak be életük folyásáról. Az újságíró feltett kérdéseire adott válaszokból ún. interjú-önéletrajz alakulhat ki. A felkérésre írott (esetleg előadott és csak később kinyomtatott) önéletrajzok gyűjteménye saját­ságos lelőhelyei a magyar orvosi autobiográfiáknak. Ezek közül a legértékesebb a „Gyógyító tu­dósok" (szerk.: Kövesné Terstyánszky Edit), Budapest, Minerva, 1982., 20 budapesti emeritált orvosprofesszor visszaemlékezését tartalmazó kötet. A visszaemlékezések 1976—1981 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Dr. Jahn Ferenc Kollégiumában mint előadások hangzot­tak el. 1986. év végén már csak 10 visszaemlékező volt életben. Három kiváló orvostudósunk önéletrajza található a Grote által szerkesztett ,,Die Medizin der Gegenwart in Selbstdarstellungen" (Meiner, Leipzig) című 1923-ban megindult kötetekben. Ez az önéletrajz-gyűjtemény része a „Die Wissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen ' ' című sorozatnak, amely különböző tudományágak (filozófia, jog, orvostudomány, művészet, történe­lem, közgazdaságtan, vallástudomány) prominenseinek önéletrajzát közli. Egy-egy kötetben 4—6 orvosi önéletrajz kapott helyet, mindegyik lapszámozása 1-gyel kezdődik, a szövegrész előtt meg­található a szerző arcképe (fénykép v. festmény). Autobiográfiát kiegészíti az önéletrajzíró tudo­mányos munkáinak a felsorolása (bibliográfiája). Az önéletrajzok terjedelme kb. 50 oldal. Felte­hetően a szerkesztő útmutatást adott az írónak, mert az önéletrajzok felépítése némi hasonlatosságot mutat. Az orvosi önéletrajzok szerényebb forrása György E. (szerk.): „Amíg városatya lettem...", Budapest, Globus, 1931. című mű, amely a főváros akkori főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottsági tagjainak önéletrajz-gyűjteménye. A közel 250 önéletrajz közül hatot orvosok írtak. Né­hány értékes orvosi önéletrajz és számos önéletrajzi részlet (háborús és deportációs élmények) található a Scheiber S. szerkesztette „Évkönyvek"-ben. A felszólításra írott önéletrajzok egyik-másik csoportja kéziratban maradt csak fenn. így né­hány szemorvos kéziratos önéletrajza, melyekhez Györfjy István gyűjteménye révén jutottam. Györffy ,,A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára ' ' (1987) című munkája elkészítése előtt írásban felkérte a prominens szemorvosokat adataik közlé­sére. Egyesek a kért adatokon túlmenően részletes önéletrajzukat is megküldték és Györknek sikerült néhány 1987 előtt elhunyt szemorvos kéziratos önéletrajzát is felkutatni munkájához. A felszólításra írott kéziratos önéletrajzok másik csoportjában olyan írások vannak, amelyeket egy beadványhoz, kérelemhez vagy kérvényhez mellékeltek. A szerző ennek érdekében kedvező­en csoportosítja élete eseményeit és nem tér ki a kedvezőtlenekre, esetleg tudatosan meghamisít egyes adatokat. Ezeknek autobiográfiai értéke igen korlátozott és csak egészen kiemelkedő (pél­dául Madzsar József), vagy ha nem is jeles, de történelmi szempontból figyelmet érdemlő ember (például Csilléry András) írása tarthat számot érdeklődésre. Értékesebbek az olyan, a XIX. században felszólításra írott és kéziratban fennmaradt önéletraj­zok, amelyek szerkesztésére az illető további pályafutását befolyásoló körülmény nem hatott. Ilyen orvosi önéletrajzok találhatók az MTA Kézirattárában. Az MTA alapítása óta felkérte tagja­it, hogy készítsenek önéletrajzokat, sajnos azonban nem minden akadémikus orvosnak található önéletrajza a kézirattárban. Ennek oka, hogy egyrészt feltehetően nem minden akadémikus küldte el önéletrajzát, másrészt az önéletrajzok egy része elkallódott. Szokás volt az emlékbeszédre fel-

Next

/
Thumbnails
Contents