Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)
feltételek mellett a tudományos balneológiai szakirodalom művelésére hívta fel Chyzer Kornél a vándorgyűlés figyelmét, amely e területen fejtett ki kimagasló tevékenységet. Ez az előadás 1882-ben valóban aktuális probléma lett, mivel a fürdőügy éppen ebben az esztendőben lépte át az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének kereteit és a vezető orvostársadalom révén az államapparátus érdeklődésének középpontjában került. Az előzmények visszanyúltak az 1848—49-es szabadságharcot megelőző évekre: egyrészt a vándorgyűlések (1842-től), másrészt az Akadémia kezdeményezésre. A Tudományos Akadémia 1845-ben kitűzött pályadíját egy balneológiai tankönyv megírására Török József'(1813—1894) orvos és sebész, a debreceni Református Főiskola vegytan- és természetrajztanára nyerte el ,,A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei. Természet-, vegy-, s gyógytani sajátságaikban előterjesztve" c. munkával. Első kiadása 1848-ban kétezer példányban, majd a javított és bővített 2. kiadás 1859-ben jelent meg. Az 1848—49-es szabadságharc bukása és következményei miatt megszakadt mozgalom csupán az 1860-as években éledt újjá. Alapja az ásványvizek vegyi összetételének és fiziológiai hatásának vizsgálata. Kezdetét Than Károly (1834—1908) kémikus a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1864-ben Marosvásárhelyen elhangzott előadása jelenti. Javaslatában az alábbiakat fogalmazta meg: ,,A valódi vegyalkat kifejezésére vonatkozólag indítványom abban áll, hogy az összehasonlításoknál az 1000 súlyrész vízben foglalt mennyiségeken kívül fejeztessenek ki egyszersmind az egyes elemi alkatrészeknek viszonylagos vegyértékei (relative Aequivalente)". 24 Ezzel tulajdonképpen a mai vegyértékre gondolt, s ezt a maga részéről meg is valósította: az analízisek eredményeit ionokban adta meg, mert az analitikai reagenseket is ionokban határozta meg. Than későbbi vizsgálataiban igazolva látta elméletét. A fúrt artézi kutak vizének elemzése hozzásegítette az ásványvizekben található sók ionjainak elektromos töltéséről szóló elméletének felállításához, amellyel végleg sikerült megdöntenie a „Brunnengeisf L elméletet. A „források szellemének" erejét a sók ionjainak elektromos töltéséből magyarázta. A sók valódi szerepének a meghatározása a biológia számára új kutatási területet jelentett, mert ezzel világossá vált az anorganikus sók jelentősége a szervezet „chemizmusában". 25 Than számos hazai vizet elemzett és a külföldi vizekkel összehasonlította, e tevékenységével elősegítette a balneológus orvos praxisát. A kémia mellett a geológia is hozzájárult a fürdőügy fejlődéséhez, mégpedig a sikeresen végrehajtott artézikút-fúrások révén. Éppen egy évvel Than Károlynak a vándorgyűlésen elhangzott előadása után, 1865-ben sikerült Zsigmondy Vilmos (1821—1888) bányamérnöknek az első kútfúrás Harkányban. Ezt követte 1866—67-ben a margitszigeti, 1870—1875 között a már említett ránkherlányi, ám maradéktalan sikert az 1868—1878 között folyó városligeti artézikút-fúrás eredménye hozott számára. (Ez utóbbi során 73,9 °C hőmérsékletű vizet 970,48 m mélységből hozott felszínre.) A fentiekben ismertetett eredmények következménye az 1876. évi XIV. tc. 100—108. §, a közegészségügyi törvény , .Gyógyfürdők és ásványvizek" c. rendelete. 26 Lényege, hogy a gyógyfürdő meghatározása csakis belügyminiszteri engedéllyel lehetséges, ennek feltételei: a vízelemzés, fürdő- és lakóház létesítése, fürdőszabályzat, állandó kinevezett fürdőorvos és gyógyszertár, toThan K. : Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. Vándorgyűlések munkálatai... X. Marosvásárhely, 1864. augusztus 24—szeptember 2. Pest, 1865. 232—244. Gyógyszerészeti Hetilap, 4. (1865), 1., 33., 8., 97. Ism. Sitzber, Wien. Akad. 51(11). 1865. 347. Thank K.: Ásványvizek kémiai constituciójáról és összehasonlításáról. Bp. 1890. vö. Szőkefalvi-Nagy Z.—Szabadváry F. : Talanta, 13. (1966), 503. Uo. A kémia története Magyarországon. Bp. 1972. 229—230. Vida M. : Gyógyvizek és ásványvizek a régi Magyarországon. Ásványvizek és gyógyvizek. Szerk. Borszéki B. Bp. 1979. 50-51. Chyzer K.: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye 1854—1894. 2. bőv. kiad. Bp. 1895. 82—83.
