Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)
vábbá a vízvédelem biztosítása és a légkör tisztasága, diaetetikai előírások betartása. A fürdőtulajdonosokat kötelezi a fürdőhely állandó karbantartására és korszerűsítésére a befolyt bevételből (gyógyalap, gyógydíj). Elrendeli a helyi törvényhatóság felügyeletét és a szegények díjtalan ellátását. Rendeletileg szabályozza az ásványvíztöltést és a mesterséges ásványvizek árusítását, az utóbbi készítése vegyész vagy gyógyszerész felügyeletével és hatósági engedély alapján történhet. A hatóság ugyanakkor vállalja a posta és távírda létesítését, illetve a fürdőkhöz vezető utak karbantartását. A vállalkozó kedvet kívánták elősegíteni azzal a kedvezménnyel is, hogy az új építkezések számára 20 évi adómentességet biztosítottak. E rendelethez hozzátartozott az 1875. évi 1776. sz. belügyminiszteri rendelet is, amely fürdőbiztosokat nevezett ki a fürdők élére és hatáskörüket szabályozta. 27 Tekintsük át időrendben az 1880-as esztendők egyéb mozgalmait is. A Budapesti Királyi Orvosegyesület 1882-ben Balneológiai Bizottságot hívott életre, melynek elnöke Bókai János (1822—1884) egyetemi tanár lett. Ugyanebben az évben a forrástulajdonosok kongresszusa törvényjavaslatot készített elő a forrásvédelem ügyében és az országgyűlés elé terjesztette. Különösen nagy érdeklődést tanúsított a fürdőügy iránt Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek a felszólítására Korányi Frigyes (1827—1913) emlékiratot készített a Balneológiai Bizottság programjával kapcsolatban és javaslatot tett a fürdőügy rendezésére. Az 1883. január 4-én megtartott értekezleten megvitatott program lényege a kormányintézkedések szükségessége, a fürdőtulajdonosok feladatainak meghatározása és az orvosok, egyéb társadalmi szervek feladatai. A vízjogra vonatkozó törvény vonatkoztatva a forrásvédterületre 1885-ben született meg (XXIII. tc. 16. §) 28 . Az Egészségügyi Országos Szakbizottság megbízásából 1885-ben Chyzer Kornél a budapesti általános kiállításra, amelynek rendezőbizottsági tagja, megírja „Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei ' ' című munkáját. Előadást is tart,,A közegészségügyi szolgálat a községekben ' ' címen, amelyben kimutatja az 1876. évi XIV. tc. tarthatatlanságát. Trefort a javasolt intézkedések közül elsőként 1886-ban megvalósította az Ásványvízvegyelemző Állomást, melynek élére kinevezte Lengyel Béla (1844—1913) kémikust. Sajnos 1892-ben pénzügyi okok miatt ezt az intézményt megszüntették. Trefort Ágoston megbízásából Chyzer Kornél 1887-ben elkészítette német nyelvű munkáját a magyarországi gyógyforrásokról és gyógyhelyekről, melyhez pontos és részletes fürdőtérképet mellékelt. Ezután került sor 1891-ben a Balneológiai Egyesület megalakulására és az alapszabályok lefektetésére. A vezetőség beadványt készített gróf Szapáry Gyula belügyminiszterhez, melyben kérte az országos fürdőfelügyelői intézmény létesítését. Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszterhez pedig azzal a kérelemmel fordult, hogy a balneológia szakszerű egyetemi oktatását lehetővé tegye. A balneológiai tanszék megalakulására nem került sor, 1892-ben pénzügyi okokra hivatkozva, létesítését elutasították. A Balneológiai Egyesület elnökének, Tauffer Vilmosnak a javaslatára került sor 1891-ben az első magyar balneológiai kongresszus megrendezésére Budapesten. Tauffer az egyesület 1892. évi április 6-án megtartott ülésén elnöki beszédjében összefoglalta a fürdőügy rendezésének legfontosabb kérdéseit. Előadásának lényege: a megszüntetett ásványvíz-vegyelemző állomás újbóli felállításánek sürgetése, balneológiai referensállomás szervezése a minisztérium kebelében és állandó balneológiai felügyelő kinevezése, a forrásvédelem ügyének rendezése, a fürdőépítkezésekhez szakmérnök alkalmazása, a kormány tulajdonában lévő fürdők korszerűsítése, példamutatás céljából, az ásványvíz-kereskedelem támogatása, végül a szakszerű fürdőügyet elősegítő szakirodalom támogatása. 29 Ezt követően Chyzer K.: Uo. Az 1875. évi 1776. sz. rendelet. A rendelet hatályon kívül helyezését az 1893. évi június 8-án 44 404. sz. a kelt körrendelet életbe léptetésével szüntették meg. Chyzer K.: i. m. (26. lábj.) 718. Chyzer K.: i. m. (26. lábj.) 276—278. Lieber E.: Budapest fürdőváros kialakulása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára. 1. k. Bp. 1934. 384—392. Az események összefoglalása.
