Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)
Az előpataki gyűlés 100 forrást, a következő évi máramarosszigeti 234-féle ásvány- és gyógyvizet állított ki. 18 A Budapesten 1879-ben tartott gyűlésen nyert pályadíjat Kovách Imre magyar ásványvizeket ismertető munkája, Bernáth József pedig elkészítette Magyarország ásványvíztérképét. 19 Ilyen előzmények után került sor Chyzer előadására Debrecenben, amelyben az 1880-as évek hazai fürdőügyének helyzetét ismertette. A Fürdői Lapok szerkesztésének idején meglévő problémák sajnos az azóta eltelt 15 év alatt alig változtak. Az előadó nem szívesen vállalkozott a tények reális feltárásának hálátlan feladatára, csupán a felkérésnek tett eleget: „Hazafias kötelességemnek tartottam" — mondta. Sajnos a beszámolóra kapott félév kevésnek bizonyult valamennyi fürdő meglátogatására, a fürdőtulajdonosok pedig most sem válaszoltak feltett kérdéseire. Elismerve azt a tényt, hogy az utóbbi évtizedekben jelentős anyagi befektetések történtek, mégsem vált jelentős jövedelmi forrássá a rendkívüli értékű, európai viszonylatban szinte egyedülállóan gazdag hazai ásványvíz. Ennek oka a hévizek helyes ismeretének hiánya, az orvosi vélemény mellőzése, végül a korszerű igényeknek nem megfelelő fürdőberendezések. 20 A fürdőtulajdonosok magatartása arra kell hogy kényszerítse az egészségügyi irányítást, hogy törvényileg kényszerítse őket, előírások alapján történő, évi jelentéseik elkészítésére. A nyomtatott körlevélre, melyet valamennyi napilapban, számos hetilapban, 3 magyar és 2 német szaklapban tett közzé, a 132 igazgatóságtól mindössze 50 hiányos választ kapott. 21 A belügyminisztériumnak megküldött válaszok sem bővebbek: a bejelentett 68 fürdőben 21 808 vendég fordult meg 1881-ben, ám ezek között a leghíresebb fürdőhelyek — még a kormány tulajdonában lévő Herkulesfürdő és Buziás sem — szerepeltek. A forgalom alakulása 1881-ben: 1. Herkulesfürdő 5222 fővel, 2. Pöstyén 2632, 3. Balatonfüred 2200, 4. Margitsziget 1400 fővel, ugyanakkor Karlsbad 22 972, Marienbad 12 229, Baden-Baden 31 475 vendéget fogadott. 22 A palackozott ásvány vízforgalom sem mutat jobb képet. Az alacsony forgalom oka — a tőkebefektetés elégtelensége ellenére — a fürdőhelyek drágasága. Az alacsony költségvetés magyarázata az, hogy a fürdők — 2—3 fürdő kivételével — nem állami, hanem magánkézben vannak. A tőkehiány és a fürdőtulajdonosok nem támogatásának következménye például az is, hogy a ránk-herlányi fürdő évek óta vevőre vár. 23 Utoljára a klimatikus viszonyok ismeretére és jelentőségére hívja fel az orvoskollégák figyelmét, amely kérdéssel már 1868-ban is foglalkozott a Fürdői Lapokban. A maga részéről fürdőismertetéseiben mindig megadta az egyes fürdőhelyek tengerszint feletti magasságát, hőmérsékleti viszonyait, sőt a klimatikus gyógyhelyeket külön fejezetben tárgyalta. Nyomdokait követte Boleman István ,,A fürdőtan kézikönyve" (1884) c. monográfiájában, ahol elsőként ismertette fürdőhelyenként a meteorológiai adatokat is. A fürdőügy felvirágoztatása csakis a fürdőtulajdonosok, az orvosok és a nagyközönség összefogásával lehetséges, de kiváltképp a kormány támogatásával. Végül a fürdők korszerűsítése és állandó felügyelete, a tudományos gyógyvíz-analitika és a kedvező közlekedési 18 Chyzer K.: i. m. (16. lábj). 96-101., 106—111., 111. Vándorgyűlések munkálatai. .. XIX. Bp. 1878. 51. 111—114. 160. Molnár J.: A magyarhoni ásványvizek 1847—1863-ig. Vándorgyűlések munkálatai... IX. Pest, 1864. 19—26., 134—135. Szőllősy S. monográfiájának kivonata 97 község határában fakadó 234 forrásról. Vándorgyűlések munkálatai... XIX. Máramarossziget. 1876. augusztus 22—28. Pest, 1864. 105-145. 19 Chyzer K.: i. m. (16. lábj.) 115—118. Vándorgyűlések munkálatai... XX. Budapest, 1879. augusztus 28—szeptember 2. Bp. 1880. 117., melléklet. Kovács Imrének 100 aranyat nyert pályadíjas, a magyarországi ásványvizekről szóló terjedelmes műve nyomtatásban nem jelent meg. 20 Chyzer K.: Magyarország gyógyvizeiről, azok értékéről és értékesítéséről. Vándorgyűlések munkálatai... XXII. 1882. augusztus 23—27. Debrecen. Bp. 1883. 76—91. önállóan: Sátoraljaújhely, 1882. 21 Chyzer K.: Uo. 8—9. 22 Chyzer K.: i. m. (20. lábj.) 10-11. 23 Chyzer K.: i. m. (20. lábj.) 15.
