Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)

és jövője" c. tanulmányát, amelyben immár nyolcéves fürdőorvosi tapasztalatait összegezte

3

. Elsődleges törekvése volt, hogy a fürdőhelyet elsőrangú gyógyintézetté fejlessze, de forgalmát nem a korábbi eszközökkel — mint például a szórakozási lehetőségek vagy a betiltott szerencsejátékok visszaállítása — növelje, hanem az eredményes gyógymódok bevezetésével és helyes alkalmazásával. A szerencsejátékok bevételét egyébként sem a fürdők újabb beruházásaira fordították, csupán azok teljes kihasználása volt a cél. Bár a forgalom 1868-ra sem érte el a korábbi 2000—3000 főt, de évről évre fokozatosan növekszik, kb. 700 fős és funkciójában humanisztikus fő feladatának kétségkívül jobban megfelel most, mint arany-korszakának tobzódó s egészségrontó napjaiban"

4

. Chyzer újításai a kezelésekben: a fenyőlevél-fürdő, valamint a hideg édesvíz-zuhany bevezetése. Az új fürdőház tervét is megvalósította és kivitelezésre készen állnak e tervek, végül a közlekedés és a posta éjjel-nappali szogálata is a vendég rendelkezésére állt. (1869-től a Kassa— Oderberg pálya építése 4 mérfölddel megrövidítette a Kassa—Bártfa útvonalat). Az ismertetés befejezéseként Chyzer először fogalmazta meg azt a tervet — ekkor még vágyálmot —, amit 25 évvel később belügyminisztériumi pozíciójában módjában állt megvalósítani és valóra is váltott: ,,S ha végül országos közegészségügyünk rendezésében a fürdői törvény minden civilizált államok módjára meg fog állapítatni és az állam a közügy érdekében számos terhet, mint pl. — hogy csak egyet említsek — a fürdőkhöz, mint országos közhelyekhez vezető utak roppant terheit magára vállalja, — s ha a fürdői rendőrség nemcsak írott malaszt maradand, akkor ha mindjárt más, de célszerűbb alapon mint hajdan, elfogjuk újból Bártfáról mondhatni, hogy e fürdőhely valóban magyar Spaa vagy Pyrmont. ' '

5 Gyógyfürdőkre és ásványvizekre vonatkozó rendelet 1876-ban született, a fürdőügy végleges szabályozására pedig Chyzer Kornél 1893. év januárjától betöltött belügyminisztériumi miniszteri osztálytanácsosi beosztását követően sor került, még ugyanebben az évben, egy június 8-án kelt körrendeletben. Bártfafürdőről évekkel később Zemplén vármegye főorvosaként szép díszes kötetet állított össze Chyzer ,,Bártfa-Fürdői Emlékkönyv" címen

6

. A kötet kiadását idősebb Divald Károly (1830—1897) gyógyszerész és fényképész kezdeményezte, aki 1886-ban megjelentette ,,A bártfai fürdő képekben" című díszes albumát

7

. Felbuzdulva az album sikerén, kérte fel a fürdő egykori orvosát az emlékkönyv megírására és beleillesztette az album fotóit is. A 2. kiadás idejére (1895) Bártfafürdő gazdát cserélt: 1892-ben Schwarz Ármin és Fia cég 35 évre bérbe vette és két év alatt világszínvonalra emelte. A Deák- 64 szobával és a Széchenyi-szálloda 74 szobával fogadta a vendégeket, továbbá a Városi szálloda mellett még 75 privát házban 720 személyt tudtak kényelmesen elhelyezni. Az 1892. évi 1856 fős forgalom 1894-re 2936 főre emelkedett.

8 Élén részvénytársulat állt: a fürdőorvos, a hidegvíz-gyógyintézet igazgató orvosa mellett további négy gyakorló orvos működött. A vendégeket négy osztályba sorolták, eszerint ingyenes vagy kedvezményes fürdőhasználatot élvezhettek: a császári és királyi hadsereg és a magyar királyi honvédség tagjai századosi rangtól lefelé; orvosok, sebészek és családtagjaik, a bártfai polgárság, a bártfafürdői háztu3 Chyzer K.: A Bártfai fürdő múltja, jelenje és jövője. Fürdői Lapok, 1868. május 25. 2. sz. 12—13. június 1. 3. sz. 21. június 8. 4. sz. 29. 4 Uo. 13. 5 Uo. 29. 6 Chyzer K.: Bánfa-fürdői Emlékkönyv. 1. kiadás. Eperjes, 1889. 2. kiadás. Eperjes, 1895. 70 ábrával és a szerző arcképével. 7 Divald Kornél Becsben gyógyszerészetet tanult, majd Bártfán patikát nyitott. Fotóműtermét Eperjesen 1863-ban alapította. Az első fototípiai intézetet Magyarországon 1878-ban felállította, melynek központját Budapestre tette át. Magyar Életrajzi Lexikon. 1. k. Bp. 1967. 380. — Eperjesi műtermében készültek a könyv fényképfelvételei. 8 Chyzer K.: i. m. (6. lábj.) 12—13., 16-17.