Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Chyzer Kornél és a magyar fürdőügy reformja (1836—1909)

lajdonosok 50%-ost, a 12 éven aluliak és a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezők ingyenest.

9 Az ivókúránál melegítőkészülékek szabályozzák a vízhőfokot, a fürdőhasználatban még mindig gyakran mellőzik az orvosi tanácsadást. A Fürdői Lapok az első számban, először balneológiatörténeti összefoglalást közöl Pete Zsigmondtól (1825—1883), aki a fürdészet első egyetemi tanára volt a pesti orvostudományi karon, címe: ,,A fürdés használati módja az őskortól fogva napjainkig ' ! Az egyes fürdők ismertetésénél a szerkesztők mind a hazai, mind a külföldi fürdőket tekintetbe vették. Trencsénteplicz, Bártfa, a margitszigeti Ybl- és a budai Császár fürdő, Harkány, Pöstyén, Vihnye, Erdőbénye, Szobráncz, Nagyvárad, Lubló, Herkulesfürdő, Balatonfüred, Szolyva, Sztolykafalva és a feketehegyi vízgyógyintézet mellett Biarritz, Saint Moritz, Marienbad, Gleichenberg, Trouvüle, Ems, Gastein fürdőorvosától kapott ismertetést közlik. Az aktualitásokat közlő „Fürdőélet köréből" rovatban augusztus 6-án Chyzer felhívást tett közzé ,,A ránki fürdőről ' ', amelynek hálás vendégei az Abaúj megyei közgyűlésen keresztül fordultak a kormányhoz a fürdő fejlesztése ügyében. Evekkel később, 1880-ban megjelent kis könyvből ,,A ránk-herlányi fürdő s Európában legnagyobb artézi időszaki szökőkútjának ismertetése" című, melyet Chyzer írt, tudjuk meg, hogy a kérelmet siker koronázta.

10 Zsigmondy Vilmos (1821—1888) bányamérnök 1870-ben megkezdett és 1875-ben befejezett fúrásának eredményeként 404 m mélységből állandóan működő artézi szökőkutat hozott felszínre. Zsigmondy Béla (1848—1916) bányamérnök az időszaki kitöréseket a víznek nagy nyomás alatt lévő szénsavgázzal való telítettségével magyarázta.

11 A Fürdői újdonságok rovat egyrészt a hazai és a külföldi fürdők új létesítményeit, híres vendégeit és pártfogóit közli, másrészt a különböző panaszokat, negatívumokat. Például a hazai fürdőidény kevés vendége miatt a tulajdonosokat híranyag közlésére buzdítja; vagy éppen Bártfafürdővel kapcsolatban a fürdőbérlők leleplezésére kerül sor, akik a fürdővizet ásványvíz helyett patakvízzel helyettesítették. A szeptember 21-én kelt utolsó számban a szezon vendéglétszámát összegezve, a hazai látogatottság a külföldi fürdőhelyekkel összevetve bizony elszomorítóan alacsony: a legmagasabb 1764 fővel Balatonfüred, majd Visk 809 fővel, míg Baden-Baden 42 656, Wiesbaden 34 648, Ems 10 648 fős látogatottságú volt.

12 Az egyetlen szezont megért folyóirat szerkesztésének tapasztalatai feltárták Chyzer előtt a fürdőügy alapvető problémáit és feladatait. Erről már a Fürdői Lapokban is hangot adott. Legfontosabb a fürdőtörvény megalkotásának szükségessége, amely a fürdőtulajdonosok jogait és kötelezettségeit foglalja össze.

12/a A betegek nyugalma érdekében a fürdőrendőrség felállítására lenne szükség.

l2/b A vállalkozó kedvet adókedvezményekkel serkenteni kell, a fürdőkhöz vezető közutak építését államilag finanszírozni kell. Végül a fürdőigazgatóságok figyelmét a tudományos gyógyviz-analitika és az állandó orvosi felügyelet mellett még egy alapvető tényezőre hívja fel: a meteorológiai ismeretek fontosságára, melyet teljesen figyelmen kívül hagytak.

12/c A végleges szabályozásra Chyzer belügyminisztériumi kinevezése után került sor. Bár a hetilap — pénz és előfizetők hiánya miatt — 1 év után megszűnt, példáját többen követték: 1874-ben szintén Fürdői Lapok címen Kovách Imre szerkesztett 1 évfolyamot, 1878-ban Magyar Fürdőlapok címen Lőrinczy Ferenc, 1879—1880-ban Magyar Gyógyterem mint a Közegészségügyi Kalauz melléklete, végül 1879—1884 között jelent meg a német nyelvű Kursaison Heinrich Mangold szerkesztésében, a gyógyforrások és fürdők klimatikai és diaetetikai folyóirata. 9 Chyzer K.: Uo. 18—22., 28. Chyzer K.: A ránki fürdőről. Fürdői Lapok, 1868. augusztus 31. 126—127. Chyzer K.: A ránk-herlányi fürdő s Európában legnagyobb artézi időszaki szökőkútjának ismertetése. Bp. 1881. 126—127. " Zsigmondy B. : A ránk-herlányi artézi szökőkút. Természettudományi Közlöny, 1873. 12 Fürdői Lapok, 1868. 127., 12/a.bx. Fürdői Lapok, 1868. 152., 19., 151.