Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tóth Béla: Orvosírók Debrecenben a 18. században

ORVOSÍRÓK DEBRECENBEN A 18. SZÁZADBAN í \ 18. század Európa-szerte a természettudományok előretörésének ideje. Ekkorra szabadultak rneg a teológia gyámságától, önállósulnak, s kezdenek kifejlődni az akkor egységesen filozófiának nevezett tudomány különböző ágazatai. Ez a folyamat nyomon kísérhető Debrecenben is kollégiumi tanárok, tudósok, debreceni orvosok munkásságában, akik közül nem egy az előbbi tisztet is ellátta. Városunkbctn a természettudomány a descartes-i filozófia megjelenésével tette meg első lépéseit. Az úttörő Szilágyi Tönké'Márton (1642—1700) kollégiumi professzor volt, akinek „Principia aá usum scholarum praecipue Debrecinensium" c. 1678-ban Heidelbergben kinyomtatott tankönyve, főleg ha ezt megelőző előadásait is tekintetbe vesszük, több mint háromnegyed századig árasztotta a nagy francia filozófus, a felvilágosodás egyik megalapozójának tanításait Debrecenen, tanítványain keresztül az egész országban. Ennek köszönhető, hogy a külföldön tanuló debreceni diákok közül a teológia mellett mind többen szereznek orvosi végzettséget is. Említsünk elöljáróban közülük néhány debreceni származásút, például iß. Köleséri Sámuelt (1663—1732), aki Erdélyben lett magas kormánytisztséget is betöltő orvos, Debreceni Király Istvánt (?—1726), akit a kollégium filozófiatanárának is meghívtak, és akinek három nyomtatott műve jelent meg. Ezek közül orvosi témájú orvosdoktori értekezése a ,.íle simplissimo doloris podagrici remedid' (Halae. 1697), Debreceni Herceg Jánost 11678—1713), aki 1704-ben Franekerben szerezte orvosi oklevelét, s 1704 májusától haláláig a kol'caium filozófiatanára volt. irodalmi tevékenységüknek inkább külföldi tanulásuk idején adták tanújelét. Az első a 18. században Debrecenben tevékenykedő és itthon is irodalmi tevékenységet folytató debreceni orvos j varos első tisztiorvosa (physicus Ordinarius), Huszti Sz,abó István volt (1671—?). Életét rendkívül Kalandosnak és rejtélyesnek mondhatjuk. Hazai iskoláit Huszton. Debrecenben és Kolozsvárott ;i Ref. Kollégiumban végezte. 1692-ben külföldre ment, elsőször Odera-Frankfurtba, majd Leidenbe, s megfordult Londonban és Oxfordban is, majd Lipcse után Halléban fejezte be orvosi tanulmányait 1695. aug. 25-én, a neves Friedrich Hofmann vezetése alatt. Hazajőve, először II. Apafi Mihály feleségének. Bethlen Katának lett az udvari orvosa, majd mikor a két fejedelmi személyt ï Lipót Bécsbe internáltatta, Huszti 1696-ban Debrecenbejött, s 1699-ben a van.« orvosa lett. 1700 májusában Debreceni Király Istváa mellett megbízták a kollégium filozófiai tanszékének ellátásával, ami akkor — mint már jeleztük — a természettudományok tanítását jelentette, egységes filozófiai háttérre alapozva. Zemplén Jolán őt tartja a kísérleti fizikai oktatás kezdeményezőjének Debrecenben. Az ő nevéhez fűződik az első fizikai eszközök beszerzése. Huszii i704-ig tanított Debrecenben, ekkor azonban eltűnt a városból. Több életrajzírója ezt tartja halála é\ének. s nem tudni miért Weszprémi is csak 1700-ig követi életútját. Zoványi Jenő lexikonában azt írja, hogy ekkor Máramaros megye tisztiorvosa lett. Erre azonban más adat nincs. Felbukkan azonban neve ez időn túl is. Esze Tamás egyik kuruc kori tanulmányában, több levelet idéz. nie lyekből az derül ki, hogy Huszti Rákóczi környezetéhez csatlakozott. 1708-ban Károlyi Sándorhoz. Rákóczi egyik fővezéréhez írott levelében mint .Madi Medicus'~ró\ beszél magáról (i. m. 99. ! ), s ugyancsak Esze Tamás írja meg levéltári források alapján, hogy a fejedelem megbízása hói többször járt Moldvában, mint gyógyító orvos és egyéb feladatokkal megbízott küldött (i. m. 98. !.) A szabadságharc bukása után azonban nincs nyoma. Talán a harcok végén fellépő nagy pestisjárványban pusztult el. (Bár a Máramaros megyei levéltár meg vallatása, szerintem még hozhatna új eredményeket ) Huszti nemcsak széles körű orvosi tevékenységet folytatott, hanem mint író is tevékenykedett TÓTH BELA