Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tokaji-Nagy Tivadar: Tábori kórház 1684—1686

Buonvisi, hogy ,fiducialiter", „bízvást" helyezték az ő kezükbe a katonák ápolásának feladatát. A pénzért dolgozó ember ugyanis sohasem mutat olyan áldozatkészséget, mint a szeretetből működő. Ezt az igazságot már akkor is tapasztalni lehetett, mert mikor 1685-ben fizetett törzsorvosok is foglalkoztak a tábori betegekkel, az udvari kamara arról panaszkodott, hogy volt olyan törzsorvos is, aki a járandóságait felvette, de a betegek felé se nézett.

5 Buonvisi felhívásának hatalmas visszhangja volt. Egymásután érkeztek az adományok, úgy, hogy a tábori kórházat már 1684-ben fel tudták állítani, amiről Buonvisi jelentést is tett XI. Ince pápának.

6 Augusztus 21-én az irgalmasrend osztrák tartományának provinciálisát, Hirschfeld Bernátot felkérték, hogy a rend vállalja a felállítandó tábori kórházban a betegápolás munkáját.

7 Jóllehet a rend súlyos nehézségekkel küzdött, mert bécsi házuk az 1683. évi török ostromkor erősen megrongálódott,

8 valamint a háború folytán a grazi kórház is csaknem teljesen romba dőlt,

9 mégis készségesen vállalta a hivatása körébe vágó feladatot. Az irgalmasok P. Cruchten József

0 vezetésével, miután a kellő előkészületeket megtették, szeptember elsején útnak indultak. Éjnek idején ért a Dunán lefelé haladó hajójuk Buda alá. Pater Cruchtennak az udvari kamarához intézett jelentéséből

11 tudjuk, hogy éppen vihar tombolt, amikor kikötöttek. A vitorlák elszakadtak, a hajón átcsaptak a felkorbácsolt hullámok, cukor és még sok egyéb értékes anyag folyt ki a hordókból. Másnap a hajóról csomagjaikat kirakták és egy mecsetbe költöztek. Kórházi tevékenységüket még azon a napon megkezdték. Cruchten beszámolója megemlíti, hogy eleinte 1500 beteget ápoltak. A sebesültek száma azonban napról napra növekedett és nemsokára 5—6000-re szökött fel. Végül pedig a sok elfoglaltság miatt nem is ért rá P. Cruchten az egyre szaporodó létszámot feljegyezni. Nagy gondot okozott a betegek élelmezéséről való gondoskodás is. Volt olyan nap, hogy az irgalmasok, tábori kórházuk számára két ökröt is vágtak, budai tartózkodásuk hat hete alatt összesen 36 ökröt. Ezenkívül 1358 font rizst és más élelmicikket is megfőztek. Az irgalmasok állandóan a betegek között éltek. P. Cruchten arról panaszkodott, hogy a táborban pénzért semmit sem lehetett venni. így a még Komáromban vásárolt ruhaféléket, inget és orvosságot osztották ki a rászorulók között. Amíg a gyógykezelés nehéz munkáját folytatták a mizerikordiánusok, addig az ostromló keresztény sereg helyzete rosszra fordult. Szeptember közepén Budaörs felől 20 000 főnyi török csapat közeledett, mely hátbatámadással fenyegette az ostromlókat.

12 Ezenkívül a keresztény seregek vezérei is egyenetlenkedtek.

13 Mindehhez még járvány is járult, ami sok áldozatot követelt, 5 Joseph Maurer: i. m. 178. 6 Héjjá Pál: A tábori egészségügy Buda visszafoglalásának korában. Bp. 1936. 172—173. 7 Joseph Maurer: i. m. 192. 8 Senfelder, Leopold: Die Barmherzigen Brüder in Wien 1614—1914 eine aktenmässige Darstellung der Geschichte des Metropolitan-Konventes und Spitales der Barmherzigen Brüder in Wien, anlässlich des dreihundertjährigen Bestandes. Wien, 1914. 25. 9 Vinzenz Pranger: Geschichte des Klosters und des Spitales der Fr. Fr. Barmherzigen Brüder in Graz und der innerösterreichischen Ordensprovinz zum heiligen Herzen Jesu. Graz, 1907. 89. 10 P. Cruchten József kölni származású volt. 1668. október 7-én Rómában tett szerzetesi fogadalmat, majd pappá szentelték. 1672-ben a spanyol királynő I. Lipót császárnak adta Istenes Szent János jobb felső karjának csontját. Az ereklyét P. Cruchten által juttatta el, amit I. Lipót később az irgalmasrendnek adományozott. 1679-ben P. Cruchten a pestisjárványkor a bécsi városi kórházban ápolta a fertőző betegeket. 1684-ben részt vett Buda ostromában. A következő évben a bécsi ház perjele lett. Sokat foglalkozott rendje történetével és 1695-ben Bécsben jelent meg műve: „Triumph-Porten der Liebe Gottes und des Nächsten" címmel. Meghalt 1698. november 20-án Bécsben. 11 K.k. Hofkammer-Archiv (Wien) J. Maurer i. m. 176—178. közlése nyomán. 12 Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. II. kiad. Átdolg.: Wellmann Imre. Bp. 1936. 8. 13 Fraknói Vilmos: i. m. 102.