Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Magyar László András: Hermaphroditos
ra támaszkodik, a két mag egybetapadásában, illetve a magbőségben látja a hermafrodita keletkezésének okát, tehát az aristotelési elképzeléseket követi. Érvényesül az az aristotelési koncepció is, mely szerint a hermafroditák a szörnyszülöttek közé sorolandók, tehát a teratológiákban tárgyalandók. Paracelsus, a szörnyszülöttek egy fajtájáról írva, kifejti, hogy az emberek a természet rendje szerint születnek s e renden kívül jönnek létre azok a dolgok, amelyekről traktátusa szól. 46 (Ekkoriban a renden kívüliség még nem automatikusan betegség s nem feltétlenül az orvostudomány hatáskörébe tartozik.) A 16. században a hermafrodita még mindig prodigiumnak, ómennek számít, Lycosthenes csodakönyvében ilyen értelemben szerepelhet kettősnemű lény. 47 A tudományos magyarázatokkal párhuzamosan még igen sokáig él a népi fölfogás is, amely a kétnemű lényt a szó eredeti értelmében tartja monstumnak, tehát olyasminek, ami monet (figyelmeztet) valamire. 48 Ugyanekkor a keresztény megítélés is eleven, amely szerint a monstruozitás büntetés, vagy épp maga a bűn, vagy annak következménye, de mindenképp sátáni ügy. 49 A vallásos vagy babonás szemlélet érvényesülése mellett azonban, ha nem is gyökeres, de bizonyos változások következnek be a kétneműség orvosi megítélésében. Természetesen tartják magukat az aristotelési tanok, mint pl. Lemnius Levinusnál 50 , de a hippokratikus elmélet is él Párénál 51 vagy később, Licetusnál 52 . Jakob Ryff (1500—1558) művében 53 jelenik meg először az az elmélet, amely a hermafrodita Paracelsus: Sämtliche Werke (Hrsg. et übers, von B. Aschner), Jena, 1932, IV. Bd. 276. Lycosthenes, K.: Prodigiorum ac ostentorum chronicon. Basel, 1557, 210. Magyarázatát lásd: Cicero: De divinatione I. 42. Wahl, G. : Zur Geschichte der ätiologischen Vorstellungen über die Entstehung von Missgeburten. Diss. Düsseldorf, 1974. 18-41 Lásd 42. Lábjegyzet. Pareus, A.: De monstris et prodigiis c. művében, melyről még lesz szó. Licetus, F.: De monstris, Amsterdam, 1665 — erről szinten lesz még szó. A korabeli nézetek összegzését lásd: Aldrovandi, U.: Monstrorum história. Bononiae, 1642. 513—519 Ryff, J.: De coneeptu et generatione hominis. Zürich, 1554 V. 3. 2. ábra Hermafrodita-ábrázolás J. Rylï: De conceptu et generatione hominis (Zürich, 1554) c. munkájából.
