Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Magyar László András: Hermaphroditos
rei Priápos és Erós voltak. A kereszténység Bibliája ugyan egyértelműen csak a transzvesztitizmust ítéli el, ám ismerve e mű szimbolikáját, ez a lesújtó ítélet valószínűleg mindenféle nemkeveredésre vonatkozik 37 . Ráadásul a hermafrodita még a keresztény pokolba sem fér, túl ősi ehhez, hiszen a poklokat mindig csak az épp előző vallások istenei töltik meg. A klasszikus hagyományt kritikával ismétlő arab orvostudomány, mely a görög mellett az európai orvosi gondolkodás másik alappillére volt, új elméletet a kettősnemű lény keletkezésére — tudomásom szerint — nem alkotott. A legnagyobb hatású ,,arab" tudósok közül Abulcasis (10—11. sz.) teljes mértékben Paulus Aeginetát követi a tárgyról írott fejezeteiben 38 . Avicenna, a kortárs, Canon-jában (Qanün) két hermafrodita-típust említ. Az egyiknél mindkét nemi szerv megvan, de az egyik rejtettebb és gyengébb a másiknál — nyilván olvasta tehát Aristotelési. Vannak azonban olyanok — s ebben Avicenna személyes tapasztalatára hivatkozik —, akiknek mindkét nemi szervük egyaránt használható. Megemlíti azt is, hogy a hermafroditizmus gyakran (!) az egyik szerv kivágásával ill. bevágásával (incisione — a latin fordításban) orvosolható. 39 Más helyütt, egyesítve a hippokratikus és aristotelési nézetek bizonyos elemeit úgy ír, hogy a hő és a magvak bősége, valamint a magnak a méh jobb oldalára kerülése fiút eredményez, ennek ellentéte lányt. 40 Nem említi, ám ebből az következik, hogy a középállapot hozza létre a hemafroditát, ti. a méh közepére esett mag. (A középkori Secreta Mulierum is az Avicenna-passzus ilyen értelmezését adja!) 41 Ugyanitt olvasható az a később népszerű avicennai elmélet is, mely szerint a menstruáció napjától számított ötödik napig fiúk, az ötödiktől a nyolcadikig lányok, innen a 11.-ig megint fiúk, a tizenkettőtől viszont már csak hermafroditák fogannak. Ennek az elgondolásnak hatását azon mérhetjük föl, ha tudjuk, hogy nemcsak a 16. századi Lemnius Levinus állt ki mellette 42 , hanem nemrég egy magyar képes újságban is olvashattam, kissé megkevert változatát. Az eddig említettekhez lényeges új elem a középkor során nem járul. Példának az Albertus Magnustól tévesen származtatott, 14. századi eredetű ,,Secreta Mulierum" hozható. Ennek J. Hartlieb-féle, későbbi változata (német fordítása) úgy tudja, hogy akkor születik hermafrodita, ha a „matériából és a magból" túl sok jut a még egyetlen kamrájába (kamer ill. tzell), hisz ha a magvak két cellába jutottak volna, fiú-lány iker született volna. 43 Ez láthatóan aristoteliánus gondolat. Máshol viszont a szöveg Hippokratést is föléleszti 44 : Ha a férfi s a nő magva egyenlő erejű és egyensúly jön létre köztük, akkor fogan Hermofradita (sic!). S hogy Aristoteles se sértődjön meg, a szerző megjegyzi, hogy kettős női és kettős férfi nemi szerv egy testen nem lehetséges, mert hiába semmit nem csinál a természet. Az aristotelési teleológia érvényesült tehát, csak az a kérdés, mennyivel célszerűbb a természettől, ha ugyanoda, mármint ugyanarra az altestre egy férfi s egy női ivarszervet tesz. Ugyanitt olvasható a következő különös adalék: ha hermafrodita gyerek születik, úgy döntik el, milyen neműre kereszteljék, hogy megvárják, míg pisil. Ha a „zirius"-án jön a vizelet, fiúnak keresztelik, ha a ,,gulden door ,l )űx\, lánynak. 45 A 16. század reneszánsz orvostudománya, amely nevéhez méltóan elsősorban az antik források Deuteronomium 22. 5. 38 Gurlt, E.: Geschichte der Chirurgie, Berlin, 1989 Bd. I. 635. 39 Avicenna: Canon Medicináé lib. 3., Sent. 20., Tract. IT., c. 14. Velence, 1507 (Hildesheim, Olms Reprint Verl., 1964.) 358 r. 40 uo. 3.21.1.12. — 346 v. 41 Secreta Mulierum (Hrsg. Bosselmann— Cyran, K„ Pattensen, 1985) 55. 40—49. 220. 42 Lemnius Levinus Zirzaeus: Occulta naturae miracula, Antwerpiae, 1559, 30-tól 43 Lásd 41. lábjegyzet 217. uo. 218. p. vö: Albertus Magnus: De animalibus XVIII. 66.
