Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ballér Piroska: Orvos és beteg kapcsolatát meghatározó tényezők a Corpus Hippocraticumban

(Ügyelj a betegek gyengeségére: gyakran nem mondanak igazat az előírt gyógyszerekről: nem veszik be a kellemetlen ízű italokat, purgáló szereket és hasonlókat, aztán meghalnak. Sosem derül ki, mit tettek, de a szégyen terhét az orvos viseli.)

43 Περί ίητροΰ 1. 1—5.: Ίητρου μέν έστι προστασίη όράν ευχρως τε ΚΑΙ ευσαρκος προς την ύπάρχουσαν αύτω φύσιν · άξιοϋνται γαρ ύπο των πολλών οι μή εΰ διακείμενοι το σώμα οΰτως ούδ' άν ετέρων έπιμεληΦήναι καλώς. (Az orvos tekintélye megköveteli, hogy olyan egészséges és jó külsejű legyen, amilyen csak lehet. A legtöbben ugyanis úgy vélik, hogy azok, akik maguk nincsenek megfelelő testi kondícióban, másokra sem képesek vigyázni.) 3.1. Ezek tehát e tanulmány alapjául szolgáló művek legfontosabb olyan szöveghelyei, amelyek a Hippokratésznek tulajdonított írások etikai előírásait, ill. vonatkozásait jellemzik.

44 A CH egyik — a legrégebben idézett, legtöbbet kommentált szövegekből álló — változatának elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy orvos és beteg kapcsolata három, egymást kiegészítőhangsúlyozó tényező alapján foglalható rendszerbe. Ezek: a tünetek, betegségek és betegek racionális megközelítése, ill. vizsgálata; a tapasztalatok rendszerezésén alapuló, határozott, de mérlegelő tudás; a beteggel való együttműködés. 3.2. Nem esett még szó a legismertebb — vagy még inkább: az egyetlen közismert — „hippokratészi" műről, az Esküről ("Ορκος).

45 Azért nem, mert bár nem érdektelen, de az elemzés szempontjából nem releváns.

46 Közismertsége ellenére — vagy talán éppen azért — a legnaÉrdemes felidézni Hornyánszky fentebb említett mondatát (41. jegyzet), mert a ΙΙερί εύσχημοσύνης nek ez a gondolata Hornyánszky megállapításának másfajta igazságára is rávilágít. A közös szemléletmód és a hasonlóságok más szempontú kutatásokban is feltűnnek; ez az egységesség is amellett szól, hogy a CH magva egy orvosi iskola könyvtára — ill. ennek egy része — volt, s e művek szerzőit egy kimagasló egyéniség — aki Hippokratész is lehetett — befolyásolta közvetlenül vagy közvetve, cf. Mansfeld (The Historical Hippocrates... p. 63.): "The suggestion that the earliest part of our CH was (written and) collected by none other than Hippocrates himself, who was merely imitated by his successors in this respect, is, of course, speculative. But it accounts, at one blow, for two otherwise irréconciliable facts, vis. the variety of the contents of the Corpus on the one hand and the unanimity of their official attribution on the other. ' ' Levine szavaival (i. m. p. 57.): ,,Though the Oath is widely familiar at present, it can hardly be said that it is widely understood." „Nihil habet doctrinae medicae" — írja Haller kiadásának praefatióa (p. XL).