Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ballér Piroska: Orvos és beteg kapcsolatát meghatározó tényezők a Corpus Hippocraticumban

A kuruzslók ellen szól a Περί άρθρων 42. 18—20.: Αυτός μέντοι κατησχύνθην πάντα τα τοιουτότροπα ίητρεύειν οΰτω, δια τοΰτο οτι προς απατεώνων μάλλον οί τοιούτοι τρόποι. (Α magam részéről szégyellnék ilyen eseteket így kezelni: sarlatánokhoz illik az efféle.) A Περί ΙΕΡΉς νούσου 2. 1—5. pedig a racionálisan gondolkodó, gyógyítani akaró "ίερος ίητρος " nevében mond ellent az önkényesen misztifikáló sarlatánoknak: Έμοί ΔΈ δοκέουσιν οί πρώτοι τοΰτο το νόσημα ίερώσαντες τοιούτοι είναι άνθρωποι οίοι και νυν είσι μάγοι τε και καθάρται και άγύρται και άγαζόνες, ούτοι ΔΈ και προσποιέονται σφόδρα θεοσεβέες είναι και πλέον τι είδέναι. (Szerintem azok, akik először tulajdonítottak szent jelleget ennek a bajnak, olyanok voltak, mint ma a mágusok, ördögűzők, sarlatánok, kuruzslók — nagy megbecsülésre és felsőbbrendűségre igényt tartó emberek.) 2.10. Az orvos viselkedésének, magatartásának előírásairól egész traktátusok szólnak. A legfontosabbak a Νόμος, a Περί εύσχημοσύνης és a töredékesen fennmaradt Περί ΐητροΰ. Ezeket szinte teljes terjedelmükben lehetne idézni, annyira összefüggően és tömören írják le a szakma elsajátításának feltételeit és módjait ( Νόμος ), az orvosi viselkedés normáit ( Περί ευσχημοσυνης )

; ül. a külső megjelenésre vonatkozó szabályokat ( Περί ίητροΰ ). Itt csak két jellemző példát említek. Νόμος 2. 1—4. és 7—9.: ΧΡΉ γάρ, οτις μέλλει ΐητρικής σύνεσιν άτρεκέως άρμόζεσθαι, τώνδέ μιν έπήβολον γενέσθαι · φύσιος • διδασκαλίης· τόπου εύφυσέος· παιδομαφίης· φιλοπονίης· χρόνου. . . . φύσιος ΔΈ ές τό άριστον όδηγεούσης διδασκαλίη τέχνης γίνεται • ήν μετά φρονήσιος δει περιποίησασθαι, παιδομαθέα γενόμενον ΈΝ τόπω όποιος ευφυής προς μάθησιν έ'σται • έ'τι ΔΈ φιλοπονίην προσενέγκασθαι Ές χρόνον πολύν, όπως Ή μάθησις έμφυσιωθεΐσα δεξιώς . . . (Aki az orvoslást meg akarja tanulni, annak készségre, tanításra, megfelelő helyre, gyermekkorban kezdődő oktatásra, szorgalomra és időre van szüksége... A természet útmutatása után jön a tudomány tanítása. Ezt annak kell okosan elsajátítani, akit már gyermekkora óta oktatnak tanulásra alkalmas helyen. Ráadásul hosszú ideig kell szorgalmasnak lenni, hogy a tanulás a második természetévé váljék. .. .)

42 Περί εύσχημοσύνης 14.: Έπιτηρεΐν δέ χρή και τας αμαρτίας τών καμνόντων, δι' ών πολλάκις διεψεύσαντο έν τοϊσι προσάρμασι τών προσφερομένων έπεί τάιμισητά ποτήματα ού λαμβάνοντες, Ή φαμεκευόμενοι Ή θεραπευόμενοι, άνηρέθησαν • και αυτών μέν ού προς όμολσγίην τρέπεται τό ποιηθέν, τωδέ ίητρώ τήν αίτίην προσήψαν. Ezért ( Νόμος 3. 1-2.): ,, Όμοίη γαρ τών έν γή φυομένων Φεωρίη τοιήδε και τής ίητρικής ή μάί>ησις. voslás tanulását talán a növény növekedéséhez lehetne hasonlítani .) " (Az or-