Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ballér Piroska: Orvos és beteg kapcsolatát meghatározó tényezők a Corpus Hippocraticumban

(.. .különösen fontos szerintem, hogy azt, aki erről a tudományról beszél, az egyszerű nép is megértse.)

28 2.4. Ε tudás célja és lényege a beteg egészséges, azaz természetes állapotának helyreállítása, ezért az orvosnak a beteg egészségéről is ismereteket kell szereznie ( Περί διαίτης οξέων 28. 1-3.): Χρή δέ και τα μαθήματα ποιεΐσθαι έν τη διαίτη των ανθρώπων έτι ύγιαινόντων οία συμφέροι. (Az orvosnak azt is meg kell tanulnia, hogy mi az, ami a betegeknek egészségükben hasznukra van.) Hiszen ( Παραγγελίαι 9. 14—16.): . . ,ή γαρ του άνθρωπου εύεξίη φύσις τίς έστι φύσει περιπεποιημένη κίνησιν ούκ άλλοτρίην, άλλα λίην γε εύαρμοτεϋσαν

. . . (... az ember egészséges állapota sajátos, természetesen mozgó egyensúly...) Az orvos feladata ennek az egyensúlynak a helyreállítása ( Περί φυσών 1. 34—39.): Ίητρική γάρ έστιν άφαίρεσις και πρόσθεσις, άφαίρεσις μεν των πλεοναζόντων, πρόσθεσις δε των ελλειπόντων. Ό δέ τοΰτ' άριστα ποιέων άριστος ίητρός, ό δε τούτον πλείστον απολειφτείς πλείστον άπελείφθη της και τέχνης. Mert az orvoslás pótlás és elvonás: a felesleg elvonása és a hiányok pótlása; aki ezt jól csinálja, az jó orvos, aki pedig ettől sokban eltér, az messze jár a szakértelemtől.)

29 Eszerint tehát az orvoslás végső soron a természetes folyamatok megfigyelésére épül. így az orvosnak nemcsak a természetes, tehát egészséges állapot megfigyelése, ill. rekonstruálása és helyreállítása a feladata, hanem a természettel való „együttműködés" is. ( Περί διαίτης, 1. 15. 7.): . . .και τόδε ίητρικής το λυπέον άπαλλάσσειν, και ύφ' otj πονεϊ άφαιρέοντα ύγίεα ποιεΐν. Ή φύσις αυτόματη ταύτα έπίσταται. (Az orvos feladata az is, hogy a fájdalom okát megszüntesse és ezáltal a beteg egészségét visszaadja. A természet magától is tudja ennek a módját.)

30 Ε sajátosan sokarcú tudás megszerzésével kapcsolatban eddig konkrétan nem idézett, de áttételesen már az idézett szövegekben is jelen lévő jelentésárnyalatával találkozunk ( Περί διαίτης 1. 2. 1—3.): Φημί δέ δειν τον μέλλοντα ορθώς συγγράφειν περί διαίτης ανθρωπινής πρώτον μέν παντός φύσιν άνθρωπου yvovat και διαγνώναι. Α rhétorikailag képzett, igazán képviselni, sőt tanítani is tudó orvos Platón Phaedroszában is megjelenik (270 b—270 c); a magyar kiadásban p. 554. — 1. a 11. jegyzetet. Valamint cf. Levine (i. m. p. 19.): ,,Plato ... refers to Hippocrates the Asclepiad as the very type of the theacher of medicine, but also he associates his name with ο άληθης λόγος , the true reason." cf. Muri (Artzt und Patient bei Hippokrates, p. 51.): ,,Da der hippokratische Artzt die Krankheit als eine Störung des gesamten Zustandes auffasst, hat er immer die Heilung des ganzen Menschen zu bedenken. Diller a Περί άρχαίης ίητρικής -ről írja {Hippokratische Medizin und attische Philosophie, p. 92.): „Es ergaben sich spezielle Beziehungen zu einzelnen platonischen Dialogen, dem Gorgias, dem Phaidros, dem Philebos; der Verfasser hat offenbar die Ausführungen Piatons über Stellung und Aufgaben der Medizin u. der τέχναι im ganzen studiert und sich mit ihnen auseinandergesetzt.'" cf. Schumacher (Antike Medizin, p. 184.): ,,Dieses ganzheitliche Denken ist eines der characteristichen Merkmale aller Schriften des CH und tief begründet in der naturphilosophischen Schau." Valamint (p. 209.): ,,Zahlreiche Stellen sprechen offensichtlich von der heilenden Natur, der der Artzt ein Helfer sein kann. ..." Farrington (i. m. p. 39.): ,,Ήιε Hippocratic medicine regarded sickness as an effort to restore a disturbed equilibrium, and the duty of the physician was to cooperate with nature in her efforts to secure a readjustment. ' '