Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ballér Piroska: Orvos és beteg kapcsolatát meghatározó tényezők a Corpus Hippocraticumban

460—370-ig élt.

13 Ez a két évszám megközelítőleg pontos lehet, mivel mintegy az utalások és az életrajzok eredőjeként jött létre. Másrészt annak a ténynek, hogy Hippokratész pontosan mikor élt, a CH szövegeinek vizsgálatakor egyre kevésbé van döntő jelentősége, mert egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az ún. CH bármely változatában vannak olyan művek, amelyeknek nincs közvetlen közük Hippokratészhez.

14 A CH bármelyik nagyobb kiadásából kitűnik az, hogy egyes művek filozófiai beállítottsága, rhétorikai képzettsége ill. rhétorideálja különböző, nemegyszer ellentétes, sőt ellenkező.

15 Orvosi szempontból is az lehet mindenekelőtt feltűnő, hogy a medicina szinte minden klasszikus területéről szól egy vagy több traktátus, de van több olyan írás is, amely csak közvetve tartozik az orvoslás gyakorlatához.

16 Ez a polemizáló változatosság sugallhatta és támasztja alá elsősorban 13 Ez a két évszám szerepel Levine-nél is (i. m. p. 14.): "The traditional dates for Hippocrates of Cos are from 460—370. " A Hippokratész létével, ill. életrajzával kapcsolatos vitákról, az egyes nézetek szembeállításáról 1. Axel Nelson: Die hippokratische Schrifi, Ilepi cpuacov — különösen p. 90—98. Ebből a szempontból is érdekes lehet Anette Stamm — egyébként nem életrajzcentrikus, hanem szövegelemző — tanulmánya: Hippokrates-Epigramme, különösen p. 15—23. Kari Deichgraber belső érvek alapján keresett adatokat az 'E7n$y)|j.icöv öt és y könyveinek szerzőjéről: Dei Patienten des Hippokrates. Egyik megállapítása szerint (p. 38.): „ Hippokrates, so war festzustellen, praktizierte in vornehmen, z. T. sehr gutsituierten Familien, hier war er Hausartzt." 14 Sőt úgy tűnik, hogy a helyzet fordított: azokat a műveket, amelyek megfeleltek a „hippokratészi" normáknak — ilyen pl. a magas szintű etikai gondolkodás s az azt feltételező, de meg is alapozó biztos szakmai tudás —, a kiadók akkor sem mellőzték, ha ezekben a művekben semmi nem utalt Hippokratész korára, így pl. Haller két kötetben adta ki a XVIII. sz. CH-ának írásait: Hippocratis opera genuina ill. Hippocratis opera minus certa. Ez a tény is már annak az elismerése, hogy a CH-ot nem elsősorban hippokratészi mivolta teszi corpusszá. Érdemes itt is megjegyezni, hogy Haller kiadásában az Eskü is „opus minus certum"; többek közt ezt is igyekszik cáfolni Gruner: Censura librorum Hippocrateorum, p. 33 ff. (1. erről a 47. jegyzetet is.) — Létezik tehát egy kiadói hagyomány is: bizonyos műveket nem szokás mellőzni, annyira hozzátartoznak a CH — tágabb — fogalmához. 15 Joly szerint pl. a Ilepl SiatTTjí; szerzője nem írhatta az 'ETCiSrjfjLicov öc és Y -t sem a Ilepí ay(i.cov -t

f sem pedig a nepí apdptov -t. (i. m. p. 36.) Az egyes írások közti sokféle eltérést Levine is kiemeli (i. m. p. 2.): "The writings in the Hippocratic Collection are characterized by great diversity of subject, length and style as well as of comparative value. ' ' A műfajok sokféleségét hangsúlyozza Mansfeld (i. m. p. 61—62.) is: "Diseases, a rather late Cnidian work, explicitly addresses itself to the general public, On the Art defends the status of medicine as a scientific discipline, which only makes sense if it was a public attack. ... The several groups of books constituting the Epidemics, on the other hand, cannot have been written with an eye to publication. A nepi xpoçv)^ -ről Haller ezt írja (Hippocratis opera genuina, praef. p. VI.): ,,.. .in libro de Alimento tarnen locus est, qui ad Erasistratea tempóra, aut iis etiam posteriora, videatur pertinere. . ." Gruner ugyanígy ír a nepí Tpcxpíjc kései voltáról, hivatkozik is Hallerra (i. m. p. 128 ff.). — A szövegeket tekintve a Ilept StaÍTYjc; o^étov 1. 1—10. az egyik legjobb példája a CH írásaira gyakran jellemző polemikus hanpvételnek: (A knidoszi nézetek szerzői helyesen írták le a betegek egyes betegségekben szerzett tapasztalatait és néhány betegség kimenetelét. De ennyire a laikus is képes, ha alaposan kikérdez minden beteget arról, amit az érez. Amit viszont az orvosnak ezen túl tudnia kellene, arról nem szóltak; ez a tudás a körülmények szerint változik, és a tünetek magyarázatához sokszor nélkülözhetetlen.) 5 Közvetlenül viszont a medicina fogalmának szinkron és diakrón értelmezéséhez egyaránt. Ilyenek: NODOS stb. Οί συγγράψαντες τάς Κνιδίας καλεομένας γνώμας όποια μεν πάσχουσιν οί κάμνοντες έν έκάστοισι. των νοσημάτων όρφώς έγραψαν καΐ όποίως ένια άπέβαινεν · και άρχι μέν τούτων, και ό μή ίητρός δύναιτ'άν ορθώς συγγράψαι, εί εδ παρά τών καμνόντων έκαστου πύ#οιτο, όποια πάσχουσιν • όπόσα δέ προσκαταμαΦεΐν δει τον ϊητρόν μή λέγοντος τοϋ κάμνοντος, τούτων πολλά παρεΐται, άλλ'έν άλλοισιν καΐ επίκαιρα ένια έόντα ες τέκμαρσιν. Περί αέρων, ύΜτων, τόπων; Περί τέχνης; Περί εύσ/ημοσύνης; Νόμος