Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ballér Piroska: Orvos és beteg kapcsolatát meghatározó tényezők a Corpus Hippocraticumban

gényt írt Hippokratészről,

7 aki pl. Willamowitz és Edelstein szerint nem is létezett.

8 A középutat, s egyben a legvalószínűbb lehetőséget Sigerist fogalmazta meg,

9 az övéhez hasonló nézetet képvisel pl. Joly is.

10 E szerint Hippokratész biztosan élt, valószínűleg tanított és bizonyos orvosi tárgyú műveket is írt — de hogy pontosan ki volt és hogyan élt, nem tudjuk. Platón és Arisztotelész utalásaiból

11 az tűnik ki, hogy ismert, sőt elismert lehetett; hiszen Szókratész egyrészt „az Aszklépiadák közül való" Hippokratészre mint szaktekintélyre hivatkozik a mindenség és a test megismerésének összefüggő módszereit elemezve (Phaidrosz 270 C), másrészt pedig ,,a koszi Hippokratészi, Aszklépiosz papjainak egyikét" Polükleitosszal és Pheidiasszal említi együtt: míg ők ,,a" szobrászok, addig Hippokratész ,,az" orvos (Prótagorasz 311 B). Ugyanez a megkülönböztetett nagyrabecsülés, és az, hogy a példa szemléletességéért mindenki által ismert névre kíván hivatkozni, érezhető Arisztotelész magyarázó félmondatából (Politika 7.4.). Az ókor életrajzi adatai alapján

12 az a hagyomány alakult ki, hogy Hippokratész kb. 7 Baiselle: Leben und Lehre des Hippocrates. Stuttgart, 1970. 8 Villamowitz és Edelstein nézetét Joly veti össze (i. m. p. 29.): "Willamowitz has written that Hippocrates was a name without a book. Edelstein (1935. col. 1328.) outdid him: Hippocrates is a name lacking any accessible historical reality. 9 Sigerist mondatai világítanak rá arra, hogy a CH eredetének, ill. eredeti összetételének kutatásakor az elmélyült kutatásokon alapuló tudás épp a kétségeket hangsúlyozza (A History of Medicine, p. 226.): "Personally I incline to the belief that the Corpus Hippocraticum does not contain books written by the master himself, although I cannot prove it and cannot tell which books must be his work. But it would be difficult to understand why the whole collection should have been named after him rather than after Herodicus, Euryphon or any other physician, unless his own writings were a part of it." I R. Joly (i. m. p. 32.): "That Hippocrates was known as the author of published works seems to me implicitly confirmed by Plato's Phaedrus. Whatever interpretations one accepts of the famous passage (270 b—c) it questions a Hippocratic doctrine that can only come from a written work or works. II Magyarul 1.: Platón: Válogatott művek (Európa, Bp. 1983.) Prótagorasz, ford. Faragó László, p. 10—11.: ,Mert például az is eszedbe juthatna, hogy névrokonodat, a koszi Hippokratészi, Aszklépiosz papjainak egyikét keresd fel, és neki fiz.ess tandíjat azért, hogy foglalkozzék veled. ... Ha most már arra támadna kedved, hogy az argoszi Polükleitoszt vagy az athéni Pheidiaszt keresd fel, és nekik fizess tandíjat szolgálataikért, ..." Phaidrosz, ford. Kövendi Dénes, p. 553—554.: ,,Ha az Aszklépiadák közül való Hippokratésznek hinni lehet, a test természetéről sem tudunk e módszer nélkül érdemleges ismereteket szerezni. ... Vizsgáld meg hát, mit mond Hippokratész és a tiszta ész a természetet illetően..." Arisztotelész: ford. Szabó Miklós, Gondolat, Bp. 1984. p. 282.: ,,Mert a városállamnak van bizonyos feladata, s amelyik ezt a legjobban tudja megoldani, azt kell a legnagyobbnak tartanunk, mint pl. Hippokratészi is nem mint embert, hanem mint orvost mondhatjuk nagyobbnak annál, aki rajta testileg túltesz. "• R. Joly szerint Arisztotelész a CH — vagy Hippokratész — több művét is ismerte és felhasználta (i. m. p. 44.): "The biological works of Aristotle allow for many comparisons with the works of the Collection. ' ' S. Byl részletesen is foglalkozik ezzel a kérdéssel: Recherches sur les grands traités biologiques dAristote

. . . Mémoires de l Académie Belgique 64. 1980. és uő. : Les grandes traités biologique d Auslote et la Collection hippocratique. 1977. 12 Pherekidész, Apollodórosz és Eratoszthenész vita-iból kell elsősorban kiindulnunk: Szóránosz, Szuidasz és Tzetzész már sokkal későbbiek, cf. Paulys Realencyklopädie torn. 8. col. 1810 ff.