Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ballér Piroska: Orvos és beteg kapcsolatát meghatározó tényezők a Corpus Hippocraticumban

tiosz, Galénosz vagy Celsus, akkor az eltérések feltűnőbbek lesznek az azonosságoknál.

2 Galénosz, akit pedig Hippokratész igen alapos ókori ismerőjének

3 és egyik legnagyobb hívének tarthatunk, maga is elismeri, hogy pl. a Tlspl ^ÚOHOC ávdpcÓTrou szerzője Polübosz vagy Eurüphón is lehet, de arra is utal, hogy mások inkább Philisztión, Ariszton ill. Phaón művének tartják.

4 Másrészt egyetlen olyan ókori szöveghellyel sem találkoztam eddig, amely az ún. „hippokratészi" iratokat mint életművet vagy mint bizonyos meghatározott, ismert művek egységét említette volna. Ezért úgy gondolom, hogy Littré kérdésére (létezett-e a CH-nak ókori kiadása) nem felelhetünk igennel; sőt, figyelembe véve pl. a Hippokratész korára is jellemző, szerzői és kiadói jogokat nem ismerő „publikációs gyakorlatot", a kérdés ilyen formában már a XIX. sz.-ban is anakronizmus volt.

5 Bizonyos viszont, hogy a számos, egymástól formailag független traktátus közt több olyan is van — a Flepi áp-Optov , a Ilepl áyjjttov , a llspl ísp^c voúcrou , az 'ETTISTJ^IÍOV ä és a rTpoyvcoo-Ttxöv elsősorban, de a Tlspi ocpxafyç fyTpwajc és a Uzpl áépoov úoaTCov TOTCÍOV is —, amely egy kimagasló egyéniség hatását sugározza; ezek aztán hosszabb-rövidebb, több szempontból azonos gondolkodásmódot tükröző írások sokaságát vonzották századokon át maguk köré. A Hippokratésznek tulajdonított művek száma sokáig egyre nőtt; így lehetséges, hogy Dioklész még csak tizenöt eredeti, azaz hippokratészi írásról tud, ma mégis 158 olyan művet tartunk számon, amelyet az ókorban Hippokratésznek tulajdom'tottak.

6 E kétségek és ellentmondások fő oka az, hogy magáról Hippokratészről keveset tudunk; ez a bizonytalanság újabb, szélsőséges feltételezéseket tesz lehetővé: Baiselle fordulatos életrajzi re2 A kommentárokról bővebben cf. Paulys Realencyklopödie, torn 8.. col. 1810. ff. — A szövegkiadások egymástól eltérő összetétele már következménye a CH-mal, ill. a „hippokratészi" írásokkal kapcsolatos nézetek sokféleségének, változásának. Mindennek egyik fő oka az, hogy az életrajzírók és kommentátorok adatai is gyakran ellentmondanak egymásnak, ill. kizárják egymást. Ezt Jones — egyébként nem erre a célra készített — táblázata is illusztrálja (Hippocrates, torn 1. General Introducton p. XXXVIII—XXXIX.); a táblázat Littré kiadása alapján készült, és azt mutatja meg, hogy a kiadásban szereplő műveket említi-e, ismerteti-e Bakkhiosz, Celsus, ill. Erótianosz. Jól látható, melyek azok az írások, amelyekről csak a Nero korabeli Erótianosz tud (ilyen pl. az Eskü — "OpxoÇ — is; erről cf. a 48. sz. jegyzetet). A Galénosz által említett és kommentált műveket Jones külön sorolja fel, de a táblázatot ki lehetne egészíteni akár a Galénosz kora utáni írók hivatkozásaival is: az eredmény még inkább hangsúlyozná a CH fogalmának diakrón jellegét. Erótianosz és Galénosz kommentárjait Gruner vetette össze: Censura librorum Hippocrateorum (Vratislaviae, 1772.) p. 23 ff. 3 Galénosz Hippokratész — kommentárjai mégis inkább Galénosz, mint Hippokratész megismerésére alkalmasak. A szövegmagyarázatok, szövegparafrázisok olvasásakor az lehet a benyomásunk, hogy Galénosz mintha saját tanait igazolta volna a Hippokratésznek tulajdonított és nyilván őszintén hippokratészinek tartott — idézetek segítségével. Ezért is írhatta róla Joly (Hippocrates and the School of Cos. p. 30.): "For my part I am ready to recognize that too much confidence has some times been placed in Galen. ' ' 4 Galénosz szavait — a fennmaradt arab nyelvű változat angol fordításában — 1.: Corpus Medicorum Graecorum Supplementum Orientale (p. 109.): ' 'However you friend argues that this type of what was not yet known in Hippocrates ' time and, ifit had been

, he would undoubtedly have used it. ... you can take its author as Philistion or Ariston or Phaon

.. . The author is either Polybos, the most famuos of Hippocrates ' pupils, or Euryphon who was also a famous man and a contemporary of Hippocrates." Ebben a kérdésben valószínűleg Arisztotelész is hatással lehetett Galénoszra (cf. Jones, i.m. p. XXVIII.) Ma Polübosz szerzősége tűnik legvalószínűbbnek; Muri ezt mint tényt említi (Der Massgedanke bei griechischen Aertzten, p. 125.): „Als Beispiel diene hier die Schrift von der Natur des Menschen angeblich von Polybos verfasst." 5 Erre a kérdésre — más összefüggésben — Jones is kitér (i. m. p. XXVII;) 6 E 158 mű címe megtalálható: Paulys Realencyklopädie, torn. 8. col. 1812 ff. Levine szerint ez a mennyiség túlzás (Hippocrates, p. 19.): ' 'Gossen 's original article for Pauly-Wissowa 's Realencyklopädie cited a total of 158 titles, over half of which were always taken to be apocryphal and many of them still unprinted. ' '