Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

TANULMÁNYOK - Józsa László: A tenotómia ókori és középkori írásos és rajzos emlékei

13. AHavamal (a magasságos szava) címet viselő ének 580 soros részlete az izlandi verses Eddának. A legrégibb Edda-részek egyike, a 9—10. században keletkezhetett, és laza kompozícióban életbölcsességeket, tanácsokat sorakoztat fel. In.: Világirodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 2. köt. 953. Az idézett részt Pörtner R. közli: A viking kaland. Kossuth Kiadó, Bp. 1983. 100. 14. Bicsurin, N. Ja. : Szobranyie szvedenij o narodah obitavsih v Szrednej Azii v drevnie vremena I—III. Izd. Akad. Nauk. Sz. Sz. Sz. R., Moszkva—Leningrád 1950—1953. 15. Liu-Mau-tsai: Die chinesische Nachrichten zur Geschichte der Ost-Türken (T u-küé). I

—II. Wiesbaden, 1958. 5-6. 16. Lőrincz L.: Mongol mitológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 128. 17. „Jable Szála gazda fia" c. népmese Pusztay J. fordításában, in.: Tundraföldi öreg. Szamojéd népmesék. Európa Kiadó, Bp. 1975. 68—69. (Válogatta Hajdú P.) A mesét Kuprijanova Z. N. gyűjtötte és tette közzé (Neneckij folklór. Leningrád 1960.) 18. Lehtisalo T.: Juraksamojedische Volksdichtung. Mem. Soc. Finno-Ougrienne (Helsinki) 90, (1947), 345—347. A mesében a nő úgy segíti az egyik küzdőt, hogy a tunguz térde inát vágja el. Ez a szituáció mindenben megfelel a Szent László-legendában leírt és lefestett körülményeknek. Tudomásom szerint ez a nyenyec mese az egyetlen párhuzama a kerlési kaland „birkózás-küzdelem" motívumának. 19. Montherlant, H. de: Lányok. Európa Kiadó, Bp. 1973. 586. 20. Melius P.: Herbárium. Kriterion, Bukarest, 1979. 137, 143, 168, 203, 207-208, 222, 255 és 277. 21. Miskoltzy F. : Manuale chirurgicum. Győr, 1742. 337. 22. Lencsés Gy. : Ars Medica c. művének megfelelő részét „Az Ars Medica a XVI. század Erdélyi művelődésben" c. tanulmányában ismerteti és elemzi Spielmann J., in.: A közjó szolgálatában, kriterion, Bukarest, 1976. 78. 23. Witt, A. N.: Die Entwicklung der Sehnenoperationen. Med. Wschr. 5. (1951) 813—822. és Witt, A. N.: Sehnenverletzungen und Sehnen-Muskel-Transplantationen. Bergmann Vlg. München, 1953.; Ugyanígy vélekedik Avicennáról Herzog, K. H. is: Sehnenkonservierung und Transplantation. G. Fischer, Jena, 1965. 24. Képes Krónika. Ford.: Geréb L. Magyar Helikon, Bp. 1971. 74. 25. Thuróczi, J. : A magyarok krónikája. Ford.: Horváth J. (Az 1486-os augsburgi ősnyomtatvány képeivel.) Magyar Helikon, Bp. 1978. 147. 26. Hess, A.: Chronica Hungarorum. Buda, 1473. (Hasonmás kiadás. Ford. Horváth J.) Magyar Helikon, Bp. 1973. 58. 27. László király emlékezete. Szerk.: Katona T, ford.: Kurcz Ágnes. Magyar Helikon, Bp. 1977. 103. 28. Demény I. P.: Kísérlet László király kerlési kalandjának összehasonlító vizsgálatára. In,: Népismereti dolgozatok 1981, Kriterion, Bukarest, 1981. 175—185. 29. Huszka J.: A Szent László legenda székelyföldi falképeken. Archeológiai Értesítő 1885. 211—220. 30. Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék művészi emlékei. Kriterion, Bukarest, 1981. 31. László Gy. : A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Bp. 1970. 32. László Gy.: Hunor és Magyar nyomában. Gondolat, Bp. 1967. 134—138. Közli a Thuróczi krónika 1488-as kiadásának illusztrációját. 33. Gróh I.: Szent László és a cserhalmi ütközet középkori képírásunkban. Vasárnapi Újság 1910. 546. sz. 34. Radocsay D.: A középkori Magyarország falképei. Bp. 1954. 35. Vargyas L.: Honfoglalás előtti hagyományok Szent László legendájában. In: Athleta Patriae. Szent László-tanulmányok. Szerk. Mezei L. Szent István Társ. Bp. 1980. 11—18. Vargyas ebben a tanulmányában átveszi László Gy. téves megállapítását, ti., hogy csak az Achilles-inán sebezhető a kun vitéz. Bár bőséges összehasonlító néprajzi anyagot (elsősorban mongolt) sorol fel, Lehitsalo (vö.: 18. sz. jegyzet) adatát nem említi. 36. Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben. In: Athleta Patriae, i. m. Részletes táblázatban foglalja össze a ránk maradt Szent László-legenda ábrázolásokat. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a legkorábbi (?) ábrázolásokon (Ócsa, Képes Krónika) nem a megmentett leány végzi az ínátmetszést. 37. A bécsi egyetem magyar diákjai 1414. évi anyakönyvének címlapját (az azon levő A iniciáléban ábrázolt ínátmetszést) közli Vita Zsigmond: írás, könyv, értelmisége, könyvében. (Kriterion, Bukarest, 1977. 5. tábla). Magával az ábrázolással nem foglalkozik.