Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869
TANULMÁNYOK - Józsa László: A tenotómia ókori és középkori írásos és rajzos emlékei
38. Magyar Anjou Legendárium, Magyar Helikon, Bp. 1973. 135. (v: 82 r jelzésű tábla) 39. A címert közli: Zay F.: Az Lándorfejirvár elveszítésének oka e vót és így esött. Helikon, Bp. 1980. 6, kép. (A címerhez Érszegi G. fűzte az idézett magyarázatot 204.) 40. A Metternich-sztélé fényképét közli: Kákosy L. : Varázslás az ókori Egyiptomban (Akadémiai Kiadó, Bp. 1969.) c. művében. A bemutatott részlet a 4. képsorban található. 41. A faragott kő a viking korban olyan fontos szerepet játszó Gotland szigetén, a mai Löbro területén került elő. A tenotómiát ábrázoló domborműrészletet közli: Broby-Johansen, R.: Északi sziklarajzok. Gondolat, Bp. 1979. 228. ábra 42. Lhote, H.: Sziklafestmények a Szaharában. Gondolat, Bp. 1977. A bemutatott szikiafestmcnyek közül kettőn, a 35. ábrán (Aouanreht, kerekfejűek fejlett korszaka, i. e. 1200 körül) és az 53. ábrán (Sefar, azonos korszak; mindkettőn egyiptomi hatást vél felfedezni a szerző), figyelhető meg a térd- és bokavédő, amelyhez igen hasonló a székelyderzsi falfestményen, a Szent Lászlón látható védőfelszerelés. 43. Laude J.: Fekete Afrika művészete. Gondolat, Bp. 1972. 195. 44. Bornemisza P.: Ördögi Kísértetekről. Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1980. 1058—1059. 45. Ilosvai Selymes P.: Toldi (299—304. sorok). In.: Históriás énekek. Kriterion, Bukarest, 1980. 46. Galenus: idézi Herzog, K. H.: Sehnenkonsenierung und Sehnentransplantation. G. Fischer, Jena, 1965. 13. 47. Okladnyikov, A. P. — Martinov, A. I.: Szibériai Sziklarajzok. Corvina, Bp. 1983. 66—67., 161., 142. A szerzők úgy magyarázzák a képet (1, ábra), hogy az termékenységvarázslatot ábrázolna. Ezt a magyarázatot elfogadhatatlannak tartom, mert a sziklán látható 10 emberalak közül 6 kétségtelenül az állatokat üldözi, hurokkal, dárdával stb. elejti; semmi sem utal termékenységvarázslásra, legkevésbé az, hogy az ember egyik kezével az állat hátsó lábát fogja, amásikban kőbaltát tart a jávorszarvas Achilles-inának közelében. 48. Győrffy I.: Alföldi népélet. Gondolat, Bp. 1983. 52.