Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

TANULMÁNYOK - Józsa László: A tenotómia ókori és középkori írásos és rajzos emlékei

A szakadatlan háborúk, a csonkító büntetések miatt sem az ókorban, sem a középkorban nem lehetett ritka a tenotómiával mozgássérültté lett férfi. Érdekes módon egyetlen emlékünk sincs arra vonatkozóan, hogy nőkön is végeztek volna ínátmetszést. Korábban már említettem, hogy Avicenna megkísérelte az ínvarratot, Kínában pedig több-kevesebb sikerrel gyakorolták is. Nem így Európában, ahol az óriás tekintélyű Gaienus (46) megállapítását: „... nervus aut ligamentum dissection refici non potest ' ' elfogadták. FÜGGELÉK Helység A festmény kora Tenotómia helye Bántornya* 1383 J quadriceps ín Bibarcfalva 15. sz. eleje B. Achilles-ín Bögöz 13. sz. vége B Achilles-ín Erdőfüle 14. sz. vége B. Achilles-ín Gelence 13—14. sz. forduló B. biceps fem. ín Kakaslomnic 1317 körül B. Achilles-ín Kassa* 14. sz. B. quadriceps ín Maksa 14. sz. közepe B. Achilles-ín Oklánd 13. sz. vége B Achilles-ín Sepsikilyén 14. sz. B. Achilles-ín Székelyderzs 1419 B. Achilles-ín Szepesmindszent 14. sz. második fele B. Achilles-ín Tereske 14—15. sz. forduló J. Achilles-ín Vitfalva 14. sz. B. Achilles-ín Zsegra* 14. sz. második fele B quadriceps ín Thuróczi Krónika Bécsi Magyar diákok Magyar Anjou Legendárium 1486-os kiadás 1488-as kiadás 1414 14. sz. B. Achilles-ín B. biceps fem. ina B. Achilles-ín Lábszár elülső éle, a középső harmadában *Rómer Flóris rajzai alapján