Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

TANULMÁNYOK - Józsa László: A tenotómia ókori és középkori írásos és rajzos emlékei

védelme is eljutott Egyiptomból. Érdekes, hogy Szent László székelyderzsi ábrázolásán (és egyedül csak ezen) ugyanolyan térdvédő látszik, mint a két évezreddel korábbi szaharai sziklarajzon (21. ábra). A párizsi Musée de'Homme gyűjteményében található egy, Adanzan dahomeyi király (1797—1818 között) palotájából származó dombormű (43). Ezen egy fon katona térdhajlati ínátmetszést végez egy elfogott nago harcoson (22. ábra). Ez az ábrázolás kései bizonyítéka annak, hogy Fekete-Afrikában is ismerték és embereken is végezték a tenotómiát. 21. ábra. Szent Lászlón ugyanolyan térdvédő 22. ábra. A tenotómia ábrázolása a dahomeyi palota de-m(ínvédő?) látható a székelyderzsi unitárius bormûvén (1797—1810 között), templom 1419-ben készült falképén, mint a két és fél évezreddel korábbi szaharai sziklarajzon (20. ábra). A bőségesen felhozott példák azt mutatják, hogy a tenotónia olyan büntetésmód volt, amelynek elsődleges célja a sérült helyváltoztató mozgásainak meggátlása, beszűkítése, esetenként (pl. a László-legendában) az egyenlő erejű ellenfél megtörése, harcképtelenné tétele volt. Mindkét célra kiválóan megfelelt az Achilles-ín vagy térdhajlati inak (m. biceps femoris, m. semitendinosus stb.) átmetszése. Napjaink klinikai gyakorlatából tudjuk, hogy az Achilles-ín szakadása igen megnehezíti a járást, lehetetlenné teszi a hosszabb gyaloglást, futást. Az ábrázolások és az írott emlékeink között rendkívül ritka a kézen, karon végzett tenotómia. A már említett három adat mellett (ti. a rómaiak tenyérben végeztetett, a nyenyecek könyökön és a Havamai kézen végzett tenotómiáján kívül) egyetlen leírást találtam. Bornemisza Péter „Ördögi kísértetekről" c. könyvében (44) egy 1577-ben Freybergben végzett kéz-ínátmetszésről is. Damascenus János egyik tanítványa a császár elleni gyalázó levelet írt mestere nevében ,,... ki miatt Jánosnak fél kezét elvágják". Hogy nem a kéz levágásáról van szó, amellett szól, hogy Bornemisza más helyeken élesen elkülöníti a levágás és elvágás fogalmát, továbbá az a korábbi leírás, amikor a monda szerint a türk fiúgyermeknek is elvágják a lábait. A Bornemisza leírásában ránk maradt büntetés a kezet tette alkalmaüanná a tollforgatásia.