Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

volt, a választmányi tagok sorába került Zalka Ödön és Kotlán Sándor, a póttagok között olvashatjuk Endres Pongrác, Karoliny Lajos és Korpássy Béla nevét. A számvizsgálók között volt Farkas Károly. A tiszteleti tagok között volt Marek József.

45 Budapesten volt 1943. június 4—5-én a XII. nagygyűlés. Ez évben ismét Entz Béla volt az elnök. Elnöki megnyitója után Kolozsvárról Haranghy László tartott részletes referátumot a lymphogranulomatosis kórlényegéről és kóroktanáról. Megemlítem Székesfehérvárról Sulyok Dénes előadását a ,,cholangolitikus cirrhosis" ról, Debrecenből Juhász Pál előadását Spontán haematomyelia címmel, Budapestről Balogh Ferenc előadását a pyelonephritisek pathologiájáról, Korill Ferenc (Debrecen) előadását a polycystás májról.

46 Az 1944. júniusra tervezett nagygyűlésre Romhányi György referátumát tervezték a submikroszkópos struktúrákról. Ez a témaválasztás eléggé praecoxnak látszott, hiszen még teljesen ismeretlen volt az elektronmikroszkópos ultrastruktúra világa. Mindenesetre a témaválasztás már előre sejtette az eljövendő ultrastrukturális morphologia korát. A nagygyűlésre azonban a háborús események miatt már nem kerülhetett sor.

47 Romhányi György 1929 és 1935 között mint gyakornok ill. tanársegéd dolgozott Balogh Ernő professzor intézetében. Karoliny Lajos egyetemi magántanár, adjunktus békésgyulai prosectorrá történt kinevezése után Romhányi György adjunktusi kinevezést kapott, 1935—1940 mint adjunktus, 1940-től mint laboratóriumi főorvos szolgált. A boncolási teendőket Karoliny Lajos vezette, voltaképpen az ő gyakorlati útmutatásai nyomán sajátította el Romhányi a makroszkópos kórbonctani alapismereteit a klinikai boncolások során. A boncolások az intézettől távolabb levő prosecturán (Ludoviceum) történtek. Balogh professzor általában telefoninformációt kért a boncolt esetekről. Karoliny adjunktus távozása után Putnoky Gyula egyetemi magántanár, adjunktus vezette a boncolásokat, majd Romhányi György adjunktus, aki 1938-ban magántanári képesítést nyert. Romhányi György 1932 óta megszakítás nélkül vezette a hallgatók kórbonctani gyakorlatait. Minden héten hétfőn és szombaton nyolcfős csoportokban voltak kiírva a hallgatók a boncolási gyakorlatokra. A gyakorlatokon a hallgatók aktívan vettek részt, mert a szigorlat tárgyát képezte a bonctechnika ismerete ill. adott szervek, szervcsoportok megfelelő boncolása. A hallgatók nagy részé képes volt elsajátítani a szükséges technikai jártasságot. A makroszkópos diagnosztikai készséget a hallgatók a professzori előadásokon bemutatott esetekből sajátították el. Balogh professzor vezette be az előadásokon bemutatott esetek demonstrációját — csoportosan. Ennek során a 6 csoportba osztott hallgatóság előtt elvonult a demonstráló és szemtől szembe bemutathatta a kóros elváltozásokat. Ez a szimultán kiscsoportos oktatás hatékonynak bizonyult, és előfutárja volt a mai csoportos gyakorlati oktatásnak.

48 Az intézeti tevékenység az akkor szokásos keretek között mozgott. Nem lévén technikai segéderő, az orvosok maguk készítették a metszeteiket, és hajtották végre a különböző festési eljárásokat. Balogh Ernő intézete tudományos kutatásának egyik irányát Putnoky Gyula egyetemi magántanár munkássága jelezte, a kísérleti daganatkutatás terén. Az Ehrlich4éle egér-carcinoma sikeres heterotransplantatiójával patkányokba egy cytologiailag is igen előnyös sajátságú daganat állt rendelkezésre sejttani morphologiai tanulmányozásokra. Ennek a daganatnak cytologiai elemzése vezette közvetve Romhányi Györgyöt az ultrastructuralis morphologiai tanulmányok irányába. Ehhez akkortájt csak egyetlen módszertan, a polarizációs mikroszkópia nyújthatott lehetőséget, hi45 Lásd 43. jegyzet, 224-231. 46 A MPT ...XII. Nagygyűlés. Budapest, 1943. június 4—5. Budapest, 1943. 47 Dr. Romhányi Györgynek 1982. május 9-én kelt levele alapján. 48 Lambrecht Miklós közlése szerint Pécsett Entz Béla tartott „kórbonctani demonstrációk" címen heti 5 órában, tanrendben rendszeresített kollégiumot a boncteremben; a specimenek bemutatását kórlapi adatokkal is kiegészítette, a morfológiai formához vezető pathogenesist is ismertette.