Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

Az 1920-as években Budapesten, az Üllői út 26-ban a kórbonctani intézet épületében két kórbonctani intézet működött, az I. és II. számú. A földszinten volt a boncterem, a különböző kiszolgáló helyiségek, egy múzeum és a tanterem. Az I. emeleten volt az I. sz. Kórbonctani Intézet, Buday Kálmán professzor vezetése alatt. AII. emeleten volt Krompecher Ödön II. sz. Kórbonctani Intézete. Krompecher professzor munkatársa volt Puhr Lajos egyetemi magántanár, később a MÁV-kórház kórboncnok főorvosa, rendkívül nagy gyakorlattal bíró kórszövettani diagnoszta. A második ember

33/a volt Karoliny Lajos, nagy gyakorlattal bíró, igen jó hisztológus, aki később vidékre került kórboncnok főorvosnak. A harmadik ember volt Korényi András kórboncnok, aki később az Apponyi Poliklinika főorvosa volt. Az I. sz. Kórbonctani Intézetben Buday Kálmán professzor első embere Johan Béla volt, aki az Egyesült Államokban az első magyar Rockefellerösztöndíjas lett, és hazatérve a Rockefeller-alapítvány támogatásával megszervezte az Országos Közegészségügyi Intézetet. Johan Béla a Rockefeller-ösztöndíj elnyerése előtt az István Kórház főorvosa is volt, ugyanakkor adjunktus a Kórbonctani Intézetben, egyetemi magántanár. Akkor vált meg az intézettől, amikor az OKI első igazgatója lett. Buday Kálmán professzor második embere volt Balogh Ernő. Ö volt a második Rockefeller-ösztöndíjas, és ilyen minőségben dolgozott Amerikában. A Kórbonctani Intézet mellett a László-kórház főorvosa is volt, utóbbi helyről került aztán a szegedi egyetemi Kórbonctani Intézet élére. Buday harmadik embere volt Baló József, szintén Rockefeller-ösztöndíjas, aki a kórbonctani intézeti tevékenysége mellett felváltotta Johan Bélát az István-kórház főorvosi állásában, később — Balogh Ernő után — Szegeden lett professzor. A következő embere volt Buday professzornak Zalka Ödön, szintén Rockefeller-ösztöndíjas és szintén a Kórbonctani Intézet mellett az István-kórház főorvosa. Még két embere volt Buday professzornak, Nachtnebel Ödön és Bézi István. Bézi a László-kórház főorvosa lett, amikor Balogh Ernő Szegedre került. Nachtnebel Ödön Debrecenben lett professzor. Krompecher Ödön halála után Szegedről Balogh Ernő került fel Budapestre a II. sz. Kórbonctani Intézet élére, Buday Kálmán halála után pedig Balogh Ernő egyedül volt professzor Budapesten. Balogh Ernő vizsgálatai a fertőző betegségek kórbonctanában (malleus, influenza, morbilli), a noma, az oxigénhiány okozta szöveti elváltozásokban, nagy magasságokban keletkező collapsus, tüdőartériák zárórendszere és egyéb kórbonctani kérdésekben általános elismerést váltottak ki külföldön is. Iskolájából Farkas Károly, Putnoky Gyula és Romhányi György egyetemi professzorok lettek.

33/b Balogh Ernő sokat vitatott egyéniség volt. Egyik kiváló tanítványa Farkas Károly professzor nekrológja alapján

34 foglalkozom személyiségével. Balogh Ernő kétségtelenül egyéniség volt. Ebből származott a megítélése körüli sok ellentmondás. Több volt annál, hogy barátságot kolduljon, de kevesebb ahhoz, hogy köré barátok gyülekezzenek. Már korán arra a sorsra jutott, ami Goethe szerint öregkorban szinte minden egyéniséget utolér. Mennél öregebb az ember — mondta Goethe —, annál kevesebb a barátja, vagy ők válnak elviselhetetlenné, vagy mi. Balogh Ernőt fény és árnyék kontrasztja kísérte életén át. Balogh Ernőről tiszta képet akkor alkotunk, ha halála után elsősorban arra gondolunk, amiért küzdött, és nem arra, ahogy küzdött. Számos történet hangzott el tetteiről. Egyik tanítványa elmondta,

35 ha valakire megharagudott, rögtön eltávolította az intézetből. Igényes és munkakövetelő volt, de néha szeszélyes is. Az eltávolítottak voltak az ún. EKE (Eltávolított ífórboncnokok Egyesülete). Egyik munkatársát péll/a A ,,második ember", mint a pathologusok körében elterjedt kifejezés a tiszteletet és a nagyrabecsülést is kifejezi l/b Dr. L. Haranghy: The development of pathological anatomy in Hungary. Morph, és lg. Orv. Szemle 13 (1973) 4, 243-248. 1 Farkas Karoly: Dr. Balogh Ernő (1890—1964). Morph, és lg. Orv. Szemle (1965) 81—83. ' Dr. Pastinszky István 1982. június 18-án kelt levele alapján.