Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

dául azért távolította el, mert a Bécsben tartott előadására becsomagolt metszetek a kanadabalzsamtól összeragadtak. A szegedi egyetem a Kolozsvárról menekült Ferenc József Tudományegyetem jogutódja, 1921-ben kezdte működését. A Kórbonctani Intézetben pár hónapig Zacher Pál egyetemi magántanár indította el az intézeti életet. 1922 őszén érkezett Kolozsvárról Veszprémy Dezső professzor, aki csak 1924-ig vezette az intézetet és akkor, egyben mint az egyetem rektora, tragikus hirtelenséggel, egy műtét után meghalt. Utána Balogh Ernő következett 1924-től 1927-ig, majd Baló József 1927-től a második világháború utánig.

36 Szegeden Balogh Ernő első embere Lőrincz Ferenc volt, aki később az OKI-ba került, Rockefeller-ösztöndíjas lett, a magyar orvosi parazitológia megteremtőjeként tiszteljük. Szegeden a második ember volt Kalló Antal, aki Szegedről került a János Kórházba kórboncnok főorvosnak. Harmadik ember volt Gerlei Ferenc, aki a szegedi Kórbonctani Intézetből került a nyíregyházi kórboncnok főorvosi állásába. A szegedi intézetben dolgozott Kup Gyula, aki a soproni kórboncnok főorvos lett. Putnoky Gyula a László Kórházból fiatal segédorvosként került Balogh Ernő professzorral Szegedre, majd vele együtt visszatért 1927-ben Budapestre.

37 1934-ben au. sz. Kórbonctani Intézet keretén belül megalakult a Kísérleti Rákkutató Intézet. Balogh Ernő professzor, aki az orvostudományi kar dékánja is volt, beadványában előadta, hogy hazánkban több mint 30 év óta rendszeres, tudományos rákkutató munkásság folyik. Ez a II. sz. Kórbonctani Intézetben Krompecher Ödön munkásságával vette kezdetét, aki már 1903-ban közzétett ,,Der Basalzellenkrebs" c. monográfiájával mint rákkutató világszerte ismertté tette nevét. Tanszéki utódja Balogh Ernő 1927 óta 6 év alatt munkatársaival 80 tudományos közleményt írt, amelyek közül 31 foglalkozott magyar, német, francia és angol nyelven a rákkutatás különböző kérdéseivel.

38 A debreceni egyetem Kórbonctani Intézetének professzora Orsós Ferenc volt 1918-tól, megelőzően Pécsett, ill. Kaposváron volt kórboncnok főorvos. Orsós 1935-ben Budapestre került, ezt követően Borsos-Nachtnebel Ödön volt a professzor.

39 Orsós Ferenc Genersich tanítványa volt. Kutatómunkája az emphysema, a bronchusok megbetegedései, a csontvelő pathologiájának problémái területén jelentősek. A törvényszéki orvostanban is eredményeket ért el. A pécsi egyetemen a Kórbonctani Intézet a két világháború közötti működését Entz Béla professzor neve fémjelzi. Entz Béla munkaviszonya a Genersich-intézetben 1914-ben megszűnt, mert az István Kórház kórboncnok főorvosává, 1917-ben az Állatorvosi Főiskola professzorává, majd 1918 tavaszán a pozsonyi egyetem orvosi karára, a Kórbonctani Intézet élére nevezték ki. Az I. világháborút követő események során Entz Béla munkaviszonya itt megszűnt, s emiatt ismét Budapestre költözött, ahol elnyerte és 1924 őszéig betöltötte a Rókus-kórház prosectori főorvosi állását. Majd amikor Pécs otthont adott a volt pozsonyi egyetemnek, s az orvosi kar első két évfolyama 1923 őszén, a kar egésze 1924 őszén kezdte meg itt működését, Entz professzor is Pécsre költözött. Intézetében nem tudósokat, hanem jó gyakorlati szakembereket kívánt nevelni. Ennek lett az eredménye, hogy a magyarországi prosecturák nagy részének élén Entz-tanítvány állt. Magántanár munkatársai közül többen egyetemi katedra élére kerültek, mint pl. Erős Gedeon (New York), Haranghy László, Kellner Béla, Beöthy Konrád, Endres Pongrác. Entz Béla fő érdeklődési területe a tbc és a syphilis pathologiája, spirocheták szövettani kimutatása, öregkori elváltozások, szövetfejlődési rendellenességek, daganatok pathologiája, a lép, a Dr. Lőrincz Ferenc személyes közlése, 1982. április 29. Lásd 33. jegyzet Kari Ülések Jegyzőkönyve, Budapest, 1934. A Magyar Pathologusok Társasága Nagygyűlésének Munkálatai. I—XII. kötet.