Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Sasvári László: Szerzetesnővérek betegápoló és szociális tevékenysége Magyarországon (1867—1918)

élelmezés, lakás) kaptak. Sok helyen a betegek ápolása mellett a konyhai, a mosodai, a ruha- és fehérneműraktári felügyeletet is ellátták. A rend magyarországi tagjainak a száma meghaladta az ezret, s a századforduló után sor került az önálló magyarországi rendtartomány megteremtésére. (Ez összefüggött az ugyancsak Páli Szent Vince által alapított férfirend, a lazaristák betelepedésével. A lazaristák ugyan nem foglalkoznak betegápolással, hanem leginkább hitszónoklatok tartásával, de a szabályzat értelmében ők az irányítói az irgalmas nővéreknek is.) Az új rendtartomány megalapítása magával hozta egy új, budapesti központi ház felépítését, ahol a betegápoló nővérek is külön szolgálati házat kaptak.

27 A későbbi időkben itt folyt a kiképzésük, addig azonban inkább gyakorlati jellegű képzésben részesültek, a fiatalabb nővéreket egy idősebb, tapasztaltabb mellé osztották be. (Ez általában mindegyik rendnél így történt!) A nővérek munkavégzését megkönnyítette az életvitelüket irányító részletes szabályzat, mely igen alapos utasításokat tartalmazott mind a kórházi, mind a szegényházi, mind az iskolai munkára vonatkozóan. A belépni szándékozó jelölteket igen szigorúan megválogatták, így sokan nem nyertek felvételt. Ezek közül a leányok közül azonban többen, kisebb közösségeket alkotva, mint „kisnővér" (vagy „Jungfrau") segítették a rend munkáját. A részükre külön társulatot kívántak szervezni osztrák mintára.

28 (Ilyen azonban csak az I. világháború után került sor, amikor Szombathelyen megalakult az annunciátanővérek — Gyümölcsoltó Boldogasszony szolgálói — társulata!) TANÍTÁS VAGY BETEGÁPOLÁS? A századforduló előtti években az irgalmas nővéreknek versenytársuk akadt a Megváltó nevet viselő apácák társulatában. A strassburgi egyházmegyéből eredő rendet 1863-ban Simor János telepítette le Sopronban, s 1867-ben már a bécsi anyaháztól független társulatot alkottak, Isteni Megváltó Leányai néven. Jóllehet, a rend eredeti célja a betegápolás volt, a győri egyházmegyében elsősorban iskolai munkára alkalmazták őket, s bár Sopronban már 1880-tól ápoltak betegeket magánkórházakban, más kórházakban 1896-tól működtek.

29 Hamarosan közismertek lettek, Korányi Sándor őket kérte fel a vezetése alatt álló klinika betegápolói tisztére.

30 A pozsonyi gyermekkórházban is a megváltós nővérek működtek 1894-től, de ők a bécsi zárdából kerültek ki. A soproniakkal nem kívántak egyesülni, mondván, hogy azok eltértek az eredeti céltól, a betegápolástól, s a tanítást helyezték előtérbe. Végül a pozsonyi apácák 1913-ban új társulattá alakultak, mivel gróf Szápáry Ilona alapítványt tett még egy pozsonyi zárda felépítésére. (A rend később a Legszentebb Üdvözítő Leányai pozsonyi kongregációja néven szerepelt.)

31 E két, előbbiekben ismertetett rend a neve alapján könnyen összetéveszthető az Isteni Üdvözítő Nővérei nevű társulattal. Ennek a letelepedési ideje 1899.

32 A betegápoló munkában csak később vettek részt, kezdetben gyermekfoglalkoztatás volt a munkaterük. FERENCES EREDETŰ BETEGÁPOLÓ TÁRSULATOK Az eddig ismertetettek közül a Szent Erzsébet-apácák rendje ferences eredetű, de melléjük még továbbiak sorakoztak fel. Bars megye közgyűlése 1863-ban Svájcból hívott betegápoló nővéreket a létesítendő megyei kórházába. A Szent Keresztről nevezett irgalmas nővérek, akik a ferences szabályzatot követték, az 1870-es évek végén Pozsonyban is letelepedtek. Eléggé nehezen indult meg 27 PL. Csernoch Cat. 22. 7. csomó, 2915/1914. 28 Uo. 5102/1917. 29 Országos Levéltár, P. 1377. 7. csomó, 10—11. tételek. 30 PL. Vaszary Cat. 22. 9. doboz, 2268/1909. 31 A Legszentebb Üdvözítő Leányai pozsonyi kongregációjának története (1915—1947) és szabályzata. H. é. n., Kéziratmásolat, SOM Adattár, 810—81. 32 PL. Vaszary Cat. 22. 9. doboz, 1623/1899.