Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Sasvári László: Szerzetesnővérek betegápoló és szociális tevékenysége Magyarországon (1867—1918)

a működésük, mert bár arisztokrata köröktől biztatást kaptak, az anyagi segítség elmaradt.

33 Tíz év telt el, míg helyzetük rendeződött, magánházaknál vállaltak betegápolást, míg végül a századforduló táján bekerültek a pozsonyi állami kórházba, ahol 1913-ban már 50 nővér és 10 jelölt működött, az elhelyezésük eléggé rossz volt, s ebbe még az esztergomi érseknek is bele kellett szólnia.

34 E rend nagyobb arányú terjedése 1913 után következett be, amikor megalakult a magyarországi rendtartomány. A ferences nővéreknek egy bajor eredetű ága, melynek az anyaháza Mallersdorfban volt, 1864-ben telepedett le az erdélyi Nagyszebenben. A Szentcsalád védelme alatt álló szegény ferences nővérek rendje azután főleg erdélyi, s néhány felvidéki városban működött.

35 Jelentősebb szerepre tett szert egy budapesti alapítású társulat. Alapítója Brunner Anna, aki Ausztriában született, de egy svájci ferences zárdába lépett be. Már 1889-ben megindította annak előkészítését, hogy néhány társnőjével áttelepedhessen Budapestre egy új társulat létrehozása céljából. Ferences szegénységben és egyszerűségben kívántak élni, s munkaterületül a magánházaknál végzendő betegápolást választották. Letelepedésükről és az új társulatról igen megoszlottak a vélemények. Tízévi küzdelem után ugyan a társulat elismerést nyert, de az alapítónő távozásra kényszerült. Assisi Szent Ferenc leányai betegápoló nővérek néven működtek, Budapesten a házi betegápolásban, de vidéken fokozatosan nyertek bebocsátást a kórházakba.

36 ELŐTÉRBE KERÜL A SZOCIÁLIS KÉRDÉS A gazdasági és társadalmi fejlődés felgyorsulása erőteljesebben vetette fel a szociális problémákat, melyek sürgetően várták a megoldást. Az 1890-es évek egyházpolitikai harcai nyomán megélénkült az egyházi körök politikai tevékenysége is, előtérbe kerültek a keresztényszocialista áramlatok. Ezekben jelentős szerepet játszott Prohászka Ottokár püspök is. Az ő köréhez tartozó Farkas Edit kezdeményezésére 1908-ban Szociális Missziótársulat néven új szervezet jött létre, bel- és kültagokkal. A beltagok szerzetesi kötelmek között éltek.

37 1911-ben, Budapest I. kerületében a Krisztina körúton létesítették központi házukat, s a költségek rendezéséhez komoly, 200000 koronás segélyt kaptak a Vallásalaptól.

38 Munkásságuk a szociális problémák megoldása terén sokrétű volt: nővédelem, fogházmisszió, kiskorúak pártfogása, a háború alatt sebesültek ápolása. Több egyesület és intézmény munkáját irányították, ezek fenntartására és fejlesztésére 1918-ban 15000 korona segélyt irányoztak elő.

39 A társulat működése annyiban volt tehát új, hogy munkaterüknek a szociális gondozást választották. Az eddig felsorolt rendek is végeztek több-kevesebb szociális jellegű feladatot, de főmunkaterületük azért leginkább a betegápolás maradt. A felsorolt rendeken, társulatokon kívül még számtalan próbálkozás, telepítési kísérlet volt, de ezek kiteljesedéséhez sokszor hiányzott a kellő anyagi alap, vagy a már meglevők elől vitte volna el a munkaterületet. 33 PL. Simor Cat. 22. 4/6. alcsomó 2137/1876. 34 PL. Csrnoch Cat. 22. 4. csomó 1507/1913. 35 Tóth Mike: Szerzetesrendek és társulatok Magyarországon. Kalocsa, 1904. 215. 36 Klosterkronik der Congregation der Töchter des hl. Franziskus von Assisi. H. é. n. Kéziratmásolat, SOM Adattár, 779—80. 37 Farkas Edit: A Szociális Missziótársulat rövid ismertetése. Bp., 1917. 38 PL. Csernoch Cat. 22. 4. csomó 3520/1918. 39 Uo. 1438/1918.