Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Sasvári László: Szerzetesnővérek betegápoló és szociális tevékenysége Magyarországon (1867—1918)
A Blum Béla által megszilárdított gazdasági helyzet tartósnak bizonyult. A fellendülés évei tették lehetővé, hogy az ő tudta nélkül a zárda élén álló főnöknők titkos tartalékalapot tudtak létrehozni. Erre azonban fény derült, ami újból válságos időket hozott. Blum Béla (aki időközben nevét Baranyaira magyarosította) 1901-ben lemondott, s utóda Simonyi-Semadam Sándor — a későbbi politikus — lett. 14 Ő 1915-ig töltötte be a gondnoki tisztet, s ő sem tudott a főnöknőkkel maradéktalanul együttműködni. A budai zárdában 1909-ben volt 15 karnővér, 6 segítőnővér, az összlétszám jelöltekkel, növendékekkel együtt 34 fő. Ebből 13 nem magyarországi illetőségű volt. A karnővérek beosztását tekintve volt 2 gyógyszerész, 1 sebész, 1 gyógyszerész-felvételi irodavezető, 1 főbetegápoló. A segítők közül 1 a beteg nővérek ápolója, a többi konyhai beosztású. A házirendben a szerzetesi kötelmek elég sok időt vettek igénybe. A betegápolást nappal 2 nővér végezte 4—20 óráig, éjjel felváltva ismét 2 nővér volt beosztva 20—24, illetve 0—4 óráig. 15 A kórháznak a századfordulón két orvosa volt. A főorvos vette fel a betegeket, vezette a belosztályt és ellátta a házi gyógyszertár felügyeletét, a másodorvos a helyettesítés mellett a sebészeti osztályt vezette. A kórház alapszabályzata 1907-ben jelent meg. Ennek értelmében magánjellegű intézet. 2 kórteremben 62 ágy volt, 26 a belgyógyászati, 22 a sebészeti (és nőgyógyászati) esetek számára. Ezenkívül volt 2 különszoba 4 ággyal. Volt 3 szoba 10 ággyal lábadozók részére is. A házirend beteglátogatási időt mindennap biztosított 14—16 óra között. 16 A rend idős nők gondozásával is foglalkozott. Erre külön épület szolgált, 40 szobával. A nővérek között megoszlottak a vélemények az idősek ápolására vonatkozóan. Egyesek kifogásolták, hogy a gondozottak felvétele vagyongyarapítási szempontok szerint történik, az egyházi vizsgálatok azonban megállapították, hogy az idősek ápolása megfelel a rend céljainak. 17 Bár a rend szabályzata nem mondotta ki tételesen, hogy az apácák nem hagyhatják el a zárda és a kórház épületét, mégis a gyakorlatban, hagyományszerűen ez valósult meg. Mikor felmerült az, hogy a rend szeretne olyan leányokat felvenni, akik gyógyszerészi és sebészi képzettség megszerzését vállalják, az esztergomi érsek engedélyezte, hogy ilyenek az aggápol da épületében lakjanak. 18 (Hogy ez azután mennyire valósult meg, arról forrásaink nem tartalmaznak tájékoztatást!) A szigorú klauzúra (bezártság) gyakorlata miatt nem valósulhattak meg a terjeszkedési kísérletek. Nem valósult meg a békásmegyeri fiókház terve, s nem foglalhatták el a helyüket a pásztói kórházban sem, pedig az utóbbi esetében szinte már minden kész volt a megvalósításhoz. 19 A kórház történetét többen is feldolgozták, 20 szerepe jelentős volt Buda egészségügyének történetében. Emléküket ma is hirdeti a fennálló műemlékegyüttes a budai Batthyány tér északi oldalán. IRGALMAS NŐVÉREK Az irgalmas nővérek elnevezés elsősorban azokat illeti meg, akik a XVII. században élt francia szent, Páli Szent Vince szabályzata alapján folytatták tevékenységüket. Az idők folyamán nemcsak Franciaországban, hanem Németországban és Ausztriában is több női közösség átvette ezt 14 PL. Vaszary Cat. 22. 6. doboz, 2546/1901. (Megemlítjük, hogy Simonyi-Semadam 1920-ban miniszterelnök volt.) 15 Uo. 4464/1909. 16 A budapesti Szent Erzsébet Apácarend női kórházának alapszabályai. Bp. 1907. 17 PL. Vaszary Cat. 22. 6. doboz, kanonika vizitációs iratok. 18 Uo. 2420/1909. 19 Uo. 6227/1907. és 3654/1909. 20 Némethy Lajos: A budapest-vízivárosi erzsébetiek. Bp. é. n. [1885]. — Blum Béla: A magyarországi Szent Erzsébetről címzett Duna-jobbparti apácák női kórháza 100 éves fennállásának emlékezetére. Bp. 1885. — Pokorny Emánuel: A Szent Erzsébet szerzet. Bp. 1935.