Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Batári Gyula: Idegen nyelvű orvosi folyóiratok szakanyagának ismertetése a hazai gyógyászati időszaki kiadványokban 1857-ig
Toldy (Schedel) Ferenc a ,, Magazin für die philosophische, medicinische gerichtliche Seelenkunde" (Würzburg) című folyóiratból referálta a ,,Dr. Hufeland kinyilatkoztatása á homeopathia ügyében" című tanulmányt. Ifjabb Bene Ferenc orvos ,,A holdnak befolyása az emberre" című cikket az ,, Annuaire du bureau des longitudes" című periodikából referálta. Történt kísérlet a francia nyelvű orvosi irodalom teljes áttekintésére, ugyanis átnézték a , .Bibliographie de la France"X és kiemelték az „orvosi Tudomány" és „barom orvoslás Tudomány" területét: „Bibliográfiai átnézése a legújabb Franczia Literatúrának július 1820." címmel. Az „Orvosi-tudományi egyvelegek" című rovatban gyógyászati kuriózumokat közöltek, például a londoni, ,Medico-Chirurgical Transactions "bó\ a következő címmel: , ,Dr. Marcet tudósítása egy emberről, ki tíz esztendeig élt, minekutána sok bicskát lenyelt volna". Jelentettek meg időnként orvosi vonatkozású híreket tömörítve, a külföldi forrás megjelölése nélkül, vagy más esetben az idegen nyelvű címet lefordították magyarra. A hazai magyar és német nyelvű sajtóból is vettek át lerövidített formában orvosi vonatkozású közleményeket. 2 A rendszeres — maihoz már hasonló — orvosi sajtóreferálás végül is a Bugát Pál és Toldy (Schedel) Ferenc által Pesten 1831-ben alapított ,,Or\>osi Tár "ban alakult ki. A lap szerkesztői már célkitűzéseikben megemlítették, hogy folyóiratuk fontos részének tekintik majd a más, főleg az idegen nyelvű időszaki kiadványok szakanyagából készített kivonatokat: , ,Orvosi világunkban, úgy hisszük, senki sincs, ki egy a tudományoknak napról napra haladását összegyűjtő s híven előterjesztő folyóírásnak nagy szükségét ne érezné. Vannak a külföldnek többnél több ilyetén munkáji, mellyek hazánk fővárosaiban némineműleg ismertetnek, de a Részekben lakó orvosok, és seb on'osok kezeikben csak ritkán fordulnak meg. Ritkán: részint nagyobb számok specziális köre, részint állapotunkhoz képest nagy árok — részint a nyelv miatt, melly universitási pályájukon főkép vagy kizárólag deák vagy magyar munkákat forgattak. De azon hazánkfiainak is, kik talán több rendbeli külföldi orvosi Journalokat tartanak, kedves lehetne egy magyar orvosi folyóírásban mindnyájakból a legnevezetesbbet, leghasznavehetőbbet és körülményeinkhez képest minket... érdeklőt egybegyűjtve találhatni s ezáltal amazokat rajok nézve valamikép kipótolva látni."* A lap második legfontosabb rovata lett: a ,,Kivonatok. Ezen szakaszban az orvosi folyó és egyéb munkákból a figyelemre és praxisban követésre legméltóbb dolgok kivonva, összve lesznek gyűjtve. ' ' Tehát itt Bugáték már a sajtóreferálás munkájában a kellő válogatás fontosságára is rámutattak, felismerve azt a fontos körülményt, hogy teljességre már akkor sem lehetett törekedni, hiszen Walther A. L.Brunn német orvostörténész szerint 1778—1842 között csupán „Archiv" szóval kezdődően 90 orvosi szakfolyóirat jelent meg a német nyelvterületen. 4 Az ,,Orvosi Tár '-ban a sajtóreferálásra alapított rovat előbb „Vegyes közlések kivonatokban", majd „Kivonatok idegen lapokból és munkákból" címmel indult. A feldolgozott szakfolyóiratok között természetesen a német nyelvűek vezettek, ezután a francia és az angol nyelvű lapok következtek, továbbá kivonatoltak olasz, latin és svéd nyelvű szakfolyóiratokat is. így aztán, ha közvetett formában is, de az , ,Orvosi Tár ' ' olvasói tájékozódhattak a korszak legfontosabbnak minősített orvosi közleményeinek tartalmáról, az orvostudomány haladásáról. A referátumok készítői általában az eredeti orvosi szakcikkeket csak oly mértékben rövidítették le — tömörítették —, hogy azok tartalma teljes mértékben érthető legyen. A legelső referátumok készítői nem törekedtek a forrás megjelölésénél a teljes bibliográfiai pontosságra. A referáló nevét többnyire csak szignóval jelölték. : Batári Gyula: A hazai orvosi sajtóreferálás kialakulása a „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain. Orvosi Könyvtáros 1983, 1. 73-77. 1 Bugát Pál — Schedel Ferenc: Hazánk orvosaihoz. Tudományos Gyűjtemény 1930, 11. 123—125. 4 Walter A. L. Brunn: Medizinische Zeitschriften im neunzehnten Jahrhundert. Stuttgart, 1963. 95.
