Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Batári Gyula: Idegen nyelvű orvosi folyóiratok szakanyagának ismertetése a hazai gyógyászati időszaki kiadványokban 1857-ig

Talán az „Orvosi Tár" 1847. évfolyama első füzeteiből származó néhány orvosi sajtóreferátum rövid ismertetése bemutatja a korabeli kivonatok jellegét és forrásait: „Észrevételek azon vízkorrul, mely vörheny után szokott beköszönteni", az eredeti cikk a , Journal für Kinderkrankheiten ' ' 1846. évfolyamában jelent meg. (A referátum terjedelme 100 sor.) „A hólyaghuzokkali visszaélésről kis gyermekeknél" című tanulmány eredetijét a , ,Gazette Médical de Paris ' ' 1846. évfolyamában közölték. „A mértéktelen dohányzás által támadó betegségekről" című írás a „772«? London Medical Gazette" 1846. kötetében látott napvilágot. Az oroszországi német nyelvű , ,Medicinische Zeitung Russlands '-ból vették át „A bujasenyv sósavas horgéleggeli kezelése" című közleményt. Az írországi ,,Dublin Quarterly Journal''-ból referálták a „Némely esetek, mellyekben az ősz hajak természetes színöket visszanyerek" című cikket. Magát a referálási munkát általában Bugát Pál, Flór Ferenc, Plosz Lajos, Tognio Lajos és mások végezték, az esetek többségében nevük feltüntetése nélkül. A tömörítések az alábbi csoportosításban kerültek közlésre: ,,A) Természet- vegy- és növénytan B) Boncz- és élettan C) Ep- gyógyszer- és méregtan D) Kór- és gyógytudomány E) Sebészség és szemészet F) Szülészet, nő és kisded betegségek G) Rendőrségi és törvényszéki orvostan H) Elmekórok I) Allatorvoslás" Itt említjük meg, hogy Bugát 1840-ben egy igen figyelemreméltó cikkben — „Az orvosi folyóiratok természete különösen hazánkra alkalmazva" címmel — kifejti, hogy milyen követelményeknek kell egy hazai orvosi folyóiratnak megfelelnie. Ez alkalommal általánosságban is igyekszik az időszaki kiadványok célját, jellegét és tudomány terjesztésében betöltött szerepét meghatározni. Rámutat az orvosi sajtóreferálás jelentőségére is. Tanulmánya egyike azon első magyar nyelvű közleményeknek, amelyek az időszaki kiadványok fontosságát, a tudományos kutatásban elsődleges szerepét hangsúlyozzák. Erről így írt Bugát: ,,A tudományos folyóiratok általában rakhelyei (depositoriumai) az egyes tudományos ismereteknek, mellyeknek nemcsak az olvasók veszik azonnali hasznát, hanem időről időre az egész munkák szerzői is azokhoz folyamodnak: mellyekbe tehát ezen utolsó tekintetből az egész kerek, bevégzett tudományos munkák nyers anyagrészei (matériáiéi) még feldolgozatlanul vannak lerakva. ' ' Majd a külföldi folyóiratokból átvett anyag, azaz a referálás jelentőségére hívta fel a figyelmet: , ,Az eddig állított egyes eszmék új föltalált és tapasztalt... dolgok bizonyítása; vagy megczáfolása; rosszul rendelt eszmék jó rendbe hozása:... ezen fő czélain kívül még más hasznai is vannak, úgy a tudomány nem különben mint a levegő, az egész emberi nem közbirtoka lévén... azt egyik folyóirat a másikból át vévén, az a számtalan fedezett ösmeretekkel a külföldnek kedveskedik. Hasznos dolgot tesznek tehát továbbá a folyóiratok: ,,hogy az olvasókat minden nevezetesebb elmeműve, legyen az hazai vagy külföldi, így elemeztetvén, ezekből részben kivonatokat részint mutatványokat adnak." (Orvosi Tár, 1840. 1. sz. jan. 5. 1—8.) 1842-ben már büszkén jelenthette az , ,Orvosi Tár ' ' szerkesztősége, hogy egy külföldi lap is közli már kivonatolva közleményeit: ,,Az ausztriai évkönyvek nagytiszteit szerkesztőségének... ama önkéntes nyilatkozatát idézzük elő, mellynél fogva a magyar Orvosi Tárnak benső értéke elösmertetvén... időről időre kivonatát közleni szándékozik; — melly ígéretét tellyesítőleg az adott szót tettleg is életbe léptetvén, már ezáltal nemcsak külföldi testvérei koszorújába fogadta magyar literatúrát, hanem egyszersmind szép mezőt nyita rendünknek, hogy gondosan gyűjtögetvén hazai tapasztalatokat és közölvén honi