Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Kubinyi András: A magyarországi orvos- és gyógyszerésztársadalom a Mohácsot megelőző évtizedekben

ezért valószínű, hogy Miliő 1495-ben a 300 Ft-tal egy évi járandóságához jutott hozzá. Az átlagorvosok fizetése azonban ezeknél összehasonlíthatatlanul alacsonyabb volt. Az egri püspökség kormányzója pl. 1508-ban évi 50 Ft fizetésért alkalmazta orvosként a ferrarai polgár Morello de Albinetat.

7 Ez viszonylag magas járandóság volt, amelyet jól mutat a nagyszebeni városi „physicus", András doktor bérezésének változása. 1497-ben csupán 6 Ft-ot kapott, ami persze lehetett részkifizetés is. 1503-ban azonban fizetése évi 20 Ft, igaz, 1506-ban már 75 Ft. Ekkor azonban már városi tanácstag is, gyakran képviseli városát a püspök, a vajda, sőt a király előtt is. 1524-ben egy olaszt, Johannes Maria doktort veszik fel, immár 150 Ft évi fizetésért. Ehhez a város csak 50 Ft-tal járult hozzá, 100 Ft-ot a hét szász szék pénztárából fizettek. Úgy látszik tehát, hogy nemcsak a város, hanem a hét szék területén is el kellett járnia.

8 1523-ban a brassói városi orvos évi fizetése csupán 40 Ft volt.

9 Ezek a számadatok önmagukban nem mondanak sokat, ezért össze kell hasonlítanunk őket mások fizetésével, valamint a pénz vásárlóértékével. Hogy hasonló „értelmiségi" fizetésekkel kezdjem: a királyi ügyigazgató, mai fogalmaink szerint a királyi főügyész, aki beosztásánál fogva a királyi tanács ülésein is részt vett azzal a feladattal, hogy a korona jogi érdekeit sértő határozatok ellen tiltakozzon,

10 a XVI. század elején elvben évi 300 Ft fizetést, egy 60 Ft értékű téli ruhát (nyestprém béléssel), valamint egy 25 Ft értékű skarlátszövet nyári ruhát kapott.

11 Brandenburgi György őrgróf szlavóniai uradalmi jogügyigazgatójával viszont 1520-ban évi 60 Ft fizetésben, egy rókaprémmel bélelt téli és egy olasz posztóból készült nyári ruha járandóságban egyeztek meg.

12 A különbség tehát hasonló, mint a királyi ill. a püspökségi kormányzó orvosa fizetésénél. További adatok árnyalják a képet. Pl. az említett Brandenburgi György két hunyadi várnagya 1512-ben fejenként kapott évi 158 Ft fizetést, együtt 10 Ft-ot két ruhára (ezek értéke tehát meg sem közelítette a királyi ügyigazgatóét), 300 köböl búzát, ugyanannyi zabot, 109 sertést és 80 juhot.

13 A városi orvosok fizetésének összehasonlításához is tudunk néhány adattal szolgálni. Nagyszebenben az 1520-as évek közepén az iskola rektora fizetése csupán 20 Ft-ot tett ki.

14 A városi gyógyszerész viszont — kinek állása nem volt mindig betöltve, mint még látni fogjuk — 1495-ben 10 Ft fizetést kapott.

15 A brassói adatok sem érdektelenek. Itt 1521-ben a városi tanító 48 Ft-ot, az orgonista 40 Ft-ot, a Szent Bertalan templom iskolájának tanítója 16 Ft-ot, a harangozó 24 Ft-ot kapott évente.

16 (A templomi iskola tanítója talán az egyháztól is részesült javadalmazásban.) A városi gyógyszerész fizetése ekkor Brassóban 25 Ft volt.

17 A fizetések között tehát nehéz rendszert megállapítani, nyilván attól is függött a járandóság, hogy kivel milyen összegben tudtak meg7 Az egri püspökség kormányzójának kiadási számadásai 1501. jún. 27—

dec. 31. 1503, 1507, 1508. (A továbbiakban: Egri számadások.) A modenai állami levéltárban őrzött eredetiről készült gépírásos másolatot Kovács Béla egri levéltárigazgató és fia, Kovács Péter egyetemi gyakornok lekötelező szívességéből használhattam. Az alábbiakban a gépelt szöveg lapszámát és keltét adom meg. Egri számadások 68. o. (1508. december 19.) 8 H. Herbert: Die Gesundheitspflege in Hermannstadt bis zum Ende des sechzehnten Jahrhunderts. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde NF 20 (1885) 7—8. 9 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, I. k. Kronstadt 1886, 512, 523, 530. Lehet, hogy előtte ennél alacsonyabb volt, uo. 324, 460. (A kifizetett részletek ugyanis kisebb összegre engednek következtetni.) 10 V. ö. Nádasdi Sárközi Albert királyi ügyigazgatónak a királyi tanács üléseiről vezetett feljegyzéseit. Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Litterae et epistolae oroginales 16—17. 11 Magyar Országos Levéltár. Mohács előtti gyűjtemény. (A továbbiakban: OL.) 47129—47130. 12 OL. 38049. 13 Jesif Pataki: Domeniul Hunedoara la inceputul secolului al XVI-lea. Bucuresti 1973, 9—11. 14 Herbert i. m. 8. 15 Uo. 10. 16 Quellen z. Gesch. d. St. Kronstadt i. m. L k. 300, 317, 321, 383 stb. 17 Uo. 229, 237, 247. Pontosabban 24 Ft és 48 aszper. 50 aszper egyenlő egy forinttal.