Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
KÖNYVSZEMLE - Kappler, Claude: Démoni, mostri e meraviglie alla fine del medioevo (Kapronczay Katalin) - Niederhellman, A.: Arzt und Heilkunde in den frühmittelalterlichen Leges. Eine wort- und sachkundige Untersuchung (Magyar László) - Pesenti, Tiziana: Professori epromotori di medicina nello studio di Padova dal 1405 al 1509 (Kapronczay Katalin)
Kappler, Claude: Demoni, mostri e meraviglie alia fine del medioevo. Firenze, Sansoni ed. 1983. 271 p., 106 ill., 16 színes t. A középkori szobrászok és festők alkotásain a különféle képzeletbeli lények és monstrumok nem misztikumkéntjelentek meg, hanem mint létező természetbeli lények. A XEX—XX. században kezdődött meg ezeknek a képzőművészeti alkotásoknak a pathológiai-pszichiátriai alapokon nyugvó elemzése, (pl. Bosch festményeinek ismertetése). A kutatásokban összekapcsolódnak a természettudományok különféle ágai, a művészettörténet, művelődéstörténet, mágia, szimbólumok ismerete, ezen kívül a teljes képhez hozzátartozik a középkor sajátos szellemi atmoszférájának feltárása is. Kétségtelen kapcsolat mutatható ki a görög—római hagyományokkal, sőt a távolkeleti gyökerek is felismerhetőek. A régi és új hiedelmek együttélése újfajta démonok és torzszülöttek „létrejöttét" eredményezte a művészetben, irodalomban egyaránt. Claude Kappler szisztematikusan felkutatta az irodalmi, történeti szövegekben, útleírásokban az erre vonatkozó adatokat, és így próbálja összegyűjteni a Xin—XV. századi írásos emlékek alapján a démonokra, szörnyekre és egyéb mesebeli lényekre vonatkozó adalékokat. Eközben érdemes körképet ad a későközépkor szellemi életéről és hiedelemvilágáról. A könyv bőséges illusztrációs anyagának jelentős hányada — részben színes táblák — eddig még nem sikerült publikálásra. Kapronczay Katalin Niederhellmann, A. : Arzt und Heilkunde in den frühmittelalterlichen Leges. Eine wort- und sachkundige Untersuchung. Berlin — New York, Walter de Gruyter, 1983. 305 p. Az orvosi tárgyú munkák viszonylagos vagy abszolút szűkössége bizonyos korok és helyek esetében a kutatót másodlagos források földolgozására kényszeríti. Ez a munka általában hálátlan feladat, hiszen a földolgozandó anyag nagy része a kutatás szempontjából értéktelen, az ilyesféle teljesítményeket tehát igen meg kell becsülnünk. A. Niederhellmann tizenegy, német nyelvterületről származó koraközépkori törvénytárat dolgozott föl, s ebből a hatalmas anyagból szűrte ki az orvosi vonatkozású, illetve az egészségüggyel kapcsolatos adatokat, hogy kitűnő rendszerezésben tárja őket a világ elé. A kötet a földolgozott törvénytárak szövegkritikai és történeti bemutatása után röviden ismerteti a kor és a hely orvostudományának helyzetét. A földolgozott anyagot tárgyszavak szerint csoportosítja: betegségtípusok, gyógymódtípusok s elnevezések a fogódzók. Az egyes fejezetek kultúrtörténeti, nyelvészeti és tudománytörténeti elemzései igen színvonalasak, a lábjegyzetekben idézett, ill. az irodalomjegyzékben fölsorolt kb. 1200 munka pedig kitűnő bibliográfiát ad a további kutatáshoz. A münsteri egyetem középkorkutatási programjába illeszkedő, kitűnő, bár néhol nyomasztóan alapos munka becsületére válik az egyetemnek s a szerzőnek egyaránt. Magyar László Pesenti, Tiziana: Professori e promotori di medicina nello studio di Padova dal 1405 ál 1509. Repertorio biobiliografico. Padova, Ed. Lint, 1984. 279 p. A rendkívül alapos biobibliográfiai összeállítás a padovai egyetemen 1405—1509 között működött orvosprofesszorok és tisztségviselők munkásságát tárja fel. Életmű-feldolgozásról lévén szó, természetes, hogy fő rendezési elvként a betűrendet választotta a szerzőnő. Az elkészült biobibliográfia avatott szakember munkáját dicséri. T. Pesenti példás alapossággal gyűjtötte össze mindazokat az adatokat, amelyek alapján pontosan leírta a tárgyidőszak szerzőinek valamennyi fennmaradt írását (nagyrészt kódexekről, kéziratokról van szó, igen kevés a nyomtatott anyag). Közli a lelőhelyet is,
