Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Büky Béla: Comenius tankönyveinek orvosi vonatkozású szavai és a szóhasználat eszmetörténeti háttere
Gergely Hasznos Könyve stb. stb.) ismertetésére, még csak cím szerinti pontos leírására sem kell itt vállalkoznom. Az előzményként említett közismert források anyagával kapcsolatban utalni kell arra, miszerint Comenius esetében különösen fontos az, hogy milyen tankönyvek, iskolai használatú kézikönyvek léteztek a nagy pedagógus magyarországi működése előtt, amelyek természettudományi, orvosi vonatkozásokat is tartalmaztak. Ilyen tankönyvet hiába keresünk. A korabeli „trivium"ra és 'quadriviunwa tagolódó oktatás nem célozta meg a biológiai tudományokat. Ezzel szemben a szakcsoportokra bontott Szikszai Fabricius Balázs-féle szótár — ami szintén iskolai használatú segédkönyv volt —, igen sok biológiai-orvosi vonatkozású szóval, kifejezéssel szolgál. Ennek 1590-ben megjelent első kiadása után 1592-ben. egyetlen évben, két kiadása, majd 1593-ban és 1597-ben egy-egy kiadása volt, hogy csak a 16. századi kiadásoknál maradjunk. Meg kell jegyezni, hogy éppen iskolai használatú jellegénél fogva, e szótárt gyakran kéziratban is használták, ill. kéziratos másolatokat készítettek belőle. Mindez bizonyára a tanulók anyagi helyzetével is összefüggésben állt. Kevéssé tekinthető iskolai használatú könyvnek Szenczi Molnár Albert szótára. Első kiadása 1604; ezután 1611-ben és 1621-ben jelent meg újabb kiadás belőle Comenius hazai (— magyarországi) működése előtt. Ennek másolására a korabeliek már nem gondolhattak, hiszen akinek kellett, lévén gazdag ember, ki tudta fizetni az árát, s nagyobb úr volt, semmint hogy másolgatással foglalkozott volna. COMENIUS ÉLETMŰVE Comenius Arnos János 1592. március 28-án született Nivnicében vagy Uhersky Brodban és 1670-ben november 15-én halt meg Amsterdamban. Herbornban és Heidelbergben végzett teológiát. 1616-ban a Cseh Testvérek Közösségének prédikátora, majd 1632-ben püspöke. A 30 éves háború hazájából való menekülésre kényszerítette; élt Lengyelországban, Angliában, Svédországban. 1650-ben a sárospataki kollégium meghívására Magyarországra érkezett. Ehhez a Cseh Testvérek Közössége hozzájárult. Feltehetően szerepet játszott a Cseh Testvérek e döntésében az is, hogy az otthonukból menekülésre kényszerített, katolizálni nem akaró morvaországi hívek közül többen baráti fogadtatásra találtak Sárospatakon és környékén. Comenius működését vallási elgondolásainak ismerete nélkül nem lehet megérteni. Ismeretes, hogy Wycliffe és Husz János számára mennyire fontos volt a hamisítatlan, eredeti keresztény hit a maga ősi formájában. Ez a hit közel áll — ilyen értelemben — a judaizmushoz, ahol Isten fogalma, lénye a vallásos hit központi, más kérdéseket részben elhomályosító problematikája. A Cseh Testvérek — akik Husz hagyományát követték — természetesen folytatták az Isten centrikusságnak e hagyományait. De talán a késő középkori misztika is (így Meister Ekkehart) hatott tanaikra, miként ismeretes, hogy a Luther előtti vallási erjedés időszakában is erős hatást tett ez az irányzat, mintegy 100 évvel korábban Comenius fellépte előtt. A misztika lényege az, hogy az egyházi élet külsőségeitől elvonatkoztatva, pusztán meditativ úton el lehet jutni az Istenig, ennek megismeréséig. A Cseh Testvérek gondolatrendszerének lényege az, hogy az ember célja az Istennel való egyesülés, ezt azonban nem meditációval érheti el az ember — miként a misztika hívei vallották — hanem a tárgyi világ, valamint a tárgyi világ fölött álló erények, továbbá az erények betetőzése, a jámborság megvalósítási elvei megismerésével. Az egész élet — vallották a Cseh Testvérek — bizonyos magasabb értelemben vett ,,iskola" (Panpaedia) az Isten megismerésének folyamatában. A nevelésnek (melynek elveit Comenius Didactica Magna c. munkája jól képviseli) a „természetet", azaz az emberben és az egész világegyetembenjelen levő „objektív rendet" kell a gyermekkel megismertetnie. Az „életközelség" elvé-
